Csokorba kötött gondok

A Szőlőtelep utca évtizedes problémáit, és pomázi gondokat kötötte csokorba, és küldte el nekünk Várnai Ferenc. Írását változtatás nélkül közöljük:

Elfogultság lenne azt állítani, hogy az elmúlt években-évtizedekben semmit nem fejlődött Pomáz és az önkormányzat csak hibát hibára halmozott. Az persze más kérdés, hogy vajon lehetett volna jobban, másképpen gazdálkodni az anyagi erőforrásokkal, előrelátóbban megtervezni a város jövőjét. Erre már határozott a válasz, hogy igen. Lássunk néhány, „virágcsokorba kötött” példát erre. “Csokorba kötött gondok” bővebben

Propaganda helyett a valóság – 12. rész „Sikeres rendőrségi razziák Pomázon”

Évek óta súlyos probléma Pomázon a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények (Kép forrás: hazipatika.com)

A városvezetés propagandakiadványa a 2019-es év „fejlesztéseihez” sorolja a sikeres rendőrségi razziákat Pomázon. Városunkban régóta nagy probléma a kábítószerrel kapcsolatos bűnözés, amelyet a jelenlegi városvezetésnek éveken keresztül nem sikerült kezelnie, az érintett városrész utcáinak lakóit megnyugtatni, biztonságukat garantálni. A 2018. június 20-ai képviselőtestületi ülésen, a Szentendrei Rendőrkapitányság beszámolójából kiderült, hogy a körzeti statisztikákban a drogbűnözés 40 százaléka esik Pomázra. Felmerül a kérdés, hogy egy valóban felelős városvezetésnek miért kellett engednie, hogy ilyen nagy arányban elterjedjen Pomázon a droggal kapcsolatos bűnözés? Miért nem igyekezett korábban érdemi lépéseket tenni?

“Propaganda helyett a valóság – 12. rész „Sikeres rendőrségi razziák Pomázon”” bővebben

Propaganda helyett a valóság – 11. rész – A szlovák ház kijátszásának esete

A város főutcáján álló szlovák ház

A Kossuth utca 48-ban, ahol a város egyetlen műemlék lakóháza is áll, az egykori szerb portához tartozó gazdasági épületet hívják így korábbi funkciója után. Amíg volt szlovák kisebbségi önkormányzat Pomázon, a várostól ezt kapták használatra, majd hosszú ideig üresen állt, jogtalan lakáshasználó költözött ide, míg 2017 év végén az önkormányzat hasznosítási pályázatot írt ki rá. Három pályázat érkezett be, amelyeket törvénytelenül titkosítva értékeltek, a döntést nem indokolták. Hatályos jogszabály szerint önkormányzati tulajdont nem lehet titkos pályázaton értékesíteni, használatba adni. “Propaganda helyett a valóság – 11. rész – A szlovák ház kijátszásának esete” bővebben

Valóban értékteremtő volt az elmúlt 13 év Pomáz életében?

Pomáz főutcája napjainkban

A legszűkebb lakóhelye, ahol az otthona van, mindenkinek közel áll a szívéhez. A miénkhez Pomáz. Itt élnek a családtagjaink, barátaink, szomszédaink, háziállataink. Éppen ezért a városunkat, akárcsak az otthonunkat, szeretnénk gondos, arra méltó, jó kezekben tudni. Ha végig sétálunk az utcánkon, a főutcánkon, boltba igyekszünk, reggel a munkahelyünkre, iskolába, szeretnénk mindezt gond és bosszankodás nélkül megtenni, miközben jól érezzük magunknak, büszkének a városunkra. Időről időre pedig felmerül, hogy jól kezelték-e az azzal megbízottak az otthonunk kasszáját, a rájuk bízott közös vagyonunkat, és szeretnénk-e, ha továbbra is az ő szellemükben épülne, működne a lakóhelyünk. “Valóban értékteremtő volt az elmúlt 13 év Pomáz életében?” bővebben

Előkerült Dera-dokumentumok

A dokumentumokat átolvasva csak kapkodja a fejét az ember: a Dera medrének megközelítésére út építése: 17 millió, eredeti állapot helyreállítása: másik 8 millió… Mindez köszönőviszonyban sincs a tervező javaslatával, amit a testület jóváhagyott. Vagy ez egy újabb szerződés? De akkor hol van róla a testületi határozat? “Előkerült Dera-dokumentumok” bővebben

Hajrá, Leidinger István!

Közzé teszem Leidinger István legutóbbi gondolatait, amit érdemes elolvasni.

Kedves Pomáziak!
Hamarosan sorsdöntő naphoz érkezünk, október 13-án önkormányzati választás lesz. Nem szavazás, VÁLASZTÁS! Ilyen talán még nem is volt Pomáz történetében és valószínű nem is lesz. Egy kihívó a 13 éve regnáló polgármesterrel szemben és minden egyéni választókerületben egy-egy kihívó a 13 éve hatalmat gyakorló pártszövetséggel szemben. “Hajrá, Leidinger István!” bővebben