Valóban értékteremtő volt az elmúlt 13 év Pomáz életében?

Pomáz főutcája napjainkban

A legszűkebb lakóhelye, ahol az otthona van, mindenkinek közel áll a szívéhez. A miénkhez Pomáz. Itt élnek a családtagjaink, barátaink, szomszédaink, háziállataink. Éppen ezért a városunkat, akárcsak az otthonunkat, szeretnénk gondos, arra méltó, jó kezekben tudni. Ha végig sétálunk az utcánkon, a főutcánkon, boltba igyekszünk, reggel a munkahelyünkre, iskolába, szeretnénk mindezt gond és bosszankodás nélkül megtenni, miközben jól érezzük magunknak, büszkének a városunkra. Időről időre pedig felmerül, hogy jól kezelték-e az azzal megbízottak az otthonunk kasszáját, a rájuk bízott közös vagyonunkat, és szeretnénk-e, ha továbbra is az ő szellemükben épülne, működne a lakóhelyünk.

Az elmúlt hetekben többször végig sétáltam Pomázon, amíg a városvezetés propagandakiadványa szerinti fejlesztéseknek jártam utána. A város minden szegletében megfordultam.

Átlagos reggeli dugó a város főutcáján

Nap mint nap, több ezren fordulnak meg Pomáz elhanyagolt főutcáján, amelyet a városvezetés állítása szerint rendbe tett. Reggel és délután állnak a dugóban, botladoznak a töredezett, járhatatlan járdákon, balesetveszélyes lépcsőkön, várakoznak a lepukkant buszmegállókban (amelyek a városvezetés szerint szintén rendbe vannak téve). A Csobánka felé eső része a főutcának pedig „valahol Ukrajnában a 90-es években” hangulatot áraszt, ahogy egy kommentelőnk megjegyezte. A nem kívánatos utcaképet (az elmaradt, de beígért főutca program helyett) pedig 10 milliós faültetéssel igyekezett eltakarni a városvezetés. Ahol is egy darab fa elültetése 100.000 forint körüli közpénzbe került.

HÉV-állomás Pomázon

A főutca másik felén, az évtizedek ódon hangulatát árasztó HÉV-állomás, a busz végállomással. 13 év városvezetőként tényleg kevés volt egyezkedni a BKK-val, a VOLÁN-nal, hogy tisztességes állomás fogadja a Pomázra – a Pilis kapujába – érkezőket és innen elutazókat?

Hasonló a helyzet a pomázi utcákon is. Bár a lakók szerint az utak rendbetétele és a vízvezetés megoldása lenne az egyik legfontosabb a városban. Agyonfoltozott, rendezetlen utak, mellettük töredezett járdák. A városvezetés állítása szerint 30 utcát tettek rendbe az elmúlt 5 évben, ebből 18 kapott aszfaltburkolatot. Végig jártam ezeket az utcákat is. Hiányzik mellőlük a járda, nem megoldott a vízelvezetés, az aszfaltnak nincs szegélye így töredezik. Több olyan van, amit be sem fejeztek, vagy eleve csak a felét rendezték.

A városvezetés által elnyert pályázatok közül kettőt említenék példaként, hogy el lehessen dönteni, valóban helyesen gazdálkodtak-e, vagy lehetne ezt jobban csinálni.

Első példa a kerékpárút, amely megépítéséért olyan sokat kilincseltek a helyi civil szervezetek. Bár Pomáz több mint tíz éve klímabarát település, így a környezetvédelemben elől kellene járnia példával, a jelenlegi városvezetésnek nem jutott eszébe, hogy ilyen módon felzárkózzon a hazai településekhez. 185 millió forintos pályázati pénzből – amely összeget nem győztek hangsúlyozni minden alkalommal – nemrég mégis elkészült és használatba vehették a biciklisták a kerékpárutat. Az elnyert pályázati összegből azonban nem tudta a városvezetés kifizetni a kivitelező vállalkozót, így 33 millió forintos hitelt vett fel, hogy az adósságot törlessze. Elnyert pályázati pénzzel részletesen el kell számolni, ezek után kérdés, vajon hogyan sikerült túlcsúszni az elnyert összegen?

A közelmúltból a másik példa, a Dera-patak „rendbetétele”, amire 350 milliót nyert a városvezetés. Hónapokig hiába próbálták kikérni a terveket, amiről annyit lehetett tudni, hogy 300 fa (!) kivágását tervezik a patak mentén. Majd májusban döbbenten és felháborodva látták a pomáziak, hogy a főutca egyik legforgalmasabb szakaszán kivágták a Dera partján álló fákat. A jogos felháborodást az is fokozta, hogy a favágásokra a madarak költési időszakában került sor, és olyan fákat is kivágtak, amik messze voltak a medertől, illetve egészségesek voltak. Augusztusban, a legnagyobb kánikulában a meder kotrása is megtörtént. Siralmas látványt nyújtott a patak lecsupaszított medrével, amiben hol alig csordogált a víz, hol teljesen pocsolyává apadva pangott. A Dera-patak egyik jelentős természeti értéke Pomáznak. Felmerül a kérdés, hogy mindezekkel a beavatkozásokkal a városvezetés valóban helyes járt-e el, értékteremtő volt-e, 350 millió forintnyi közpénz jó célra lett-e felhasználva?

Akkor még nem beszéltünk az egyre gyarapodó lakóparkokról, felduzzasztva a város lakosságát, amelynek az infrastruktúrája már nem képes ezt a népességszámot helyesen kiszolgálni. Arról, hogy aki kikapcsolódásra vágyik, az többnyire Budakalászon, Szentendrén, Budapesten keresi a lehetőséget. A pomázi művelődési ház nem kínál elegendő és színvonalas programot, ráadásul nyáron és a téli szünetben is hosszú hetekre bezár. A közpénzből fenntartott két önkormányzati lapról, amelyek tartalma jelentős részben megegyezik, hiszen minek fáradna az újságíró, szerkesztő, ha ezt így is lehet. Az egyre csökkenő zöld felületekről. Sejtések szerint a beépítés sorsa vár az Alcseviczára is.

Balesetveszélyes lépcső a Német Nemzetiségi Általános Iskola előtt

Mindig a nyugalom és a fejlődés a jó út – mondja a városvezetés. Olyan propaganda nyugalom ez is, mint a fejlesztések. Hivatalosan nincs panasz, nincs ellenvélemény. Ugyanakkor próbált már valaki ellenvéleményt, vagy kétséget megfogalmazni a város hivatalos facebook oldalán? Hogy járt? A véleményét törölték, őt magát letiltották, vagy kitették az oldalról, majd elindult megtalálni a sorstársakat a virtuális térben és a sok száz főt számláló ellenzéki facebook csoportok valamelyikében találta magát? Panasszal élt már az önkormányzatnál? Szerencsésnek mondhatja magát, ha választ kapott egyáltalán. Esetleg megkapta válaszként a polgármestertől, hogy majd az egyesülete megoldja a problémáját? Ha kocsival nem tud közlekedni az utcájában, akkor járjon gyalog? Ha az ellenzéket támogatja, akkor nem épül meg a beígért vízelvezető árok az utcájában? Szívvel, lélekkel, tapasztalattal, avagy „…értsék már meg, mi szeretjük ezt a várost, nemcsak kihasználjuk!” (Vicsi László polgármester; 2018.03.07. Egyebek napirend).

Ami kétségkívül elkészült az elmúlt években, az egy „Pomáz” formájú szelfibútor, és a városunk új logója.

Pomáz, a Pilis kapuja, ami a jelenleginél sokkal többet érdemel (Tábla a HÉV-állomáson)

Október 13-án, vasárnap, választhatunk. Az elmúlt 13 év útját szeretnénk továbbra is az otthonunk számára? Vagy változást szeretnénk, egy jobbat, valóban értékeset? Hinni abban, hogy Pomáz, az otthonunk, ennél sokkal többre képes, és sokkal többet érdemel, velünk együtt. Hiszen megvan rá minden adottsága, természeti értékeivel, csodálatos múltjával, számtalan feltáratlan és eddig semmibe vett régészeti emlékével. Például a Klissza dombon, amit hónapokig sitt lerakónak használt a városvezetés. A többször gúny tárgyává tett Marschalkó-villával, a majdnem elkótyavetyélt tájházzal, a szégyenletesen lepusztított Luppa mauzóleummal.

Két lehetőség kínálkozik tehát a holnap Pomáza útjának. Folytassuk a jó úton.

“Valóban értékteremtő volt az elmúlt 13 év Pomáz életében?” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.