Kalászkisasszony mesevilága a szerelemről

Bolyki István, pomázi képzőművésszel beszélgettünk, Szenti Tiborral nemrég közösen megjelent munkájuk, a Kalászkisasszony című könyv apropóján. Azokról a különleges, meseszerű világban játszódó novellákról, amelyek központi témája a szerelem. Illetve az alkotói folyamatról, amely képekben is meg tudta jeleníteni az írásokhoz illő világot, színekben, hangulatban és érzésekben. “Kalászkisasszony mesevilága a szerelemről” bővebben

A pomázi bor – a múlt századok helyi kincse

Pomázon a legnagyobb összefüggő szőlőterület a Szentendrével határos Kő-hegy lejtőin volt

A pomázi bor több, mint egy évszázadon keresztül volt országosan, sőt külföldön is ismert és elismert. Az itt élők legfőbb megélhetési forrása ekkoriban a szőlőművelés volt. Hatalmas területeken álltak a szőlőültetvények, ahol olyan mesebeli nevű szőlőket termesztettek, mint például az Esthajnal vörös ananász szőlő, a Perzsiai fejér szőlő és a Zultán szőlő. Ma már sajnos azonosítani sem nagyon tudják ezeket a fajtákat, a pomázi szőlőtermesztésnek pedig az 1880-as években pusztító filoxérajárvány vetett véget. “A pomázi bor – a múlt századok helyi kincse” bővebben

Pomáz természeti értékei – a Holdvilág-árok rejtelmes völgyében

 A Pilis csodálatos erdei, hegy-völgyei és titokzatos útjai közül is kiemelkedik szépségével és különleges hangulatával a Pomáz határában húzódó Holdvilág-árok. „Mi volt itt, a lakott helyektől távoli erdők szívében, a hegyeknek mély, szakadékos völgyületeiben, a Dante poklával vetekedő sziklakolosszusok árnyékában és a vízmosta mély szakadékok között” – tette fel a kérdést már Sashegyi Sándor is, aki életét a Pilis kutatásának szentelte.

Idén januárban, sajnálatos módon, a városvezetés törölt tíz természeti értéket a helyi értéktárból, köztük a Holdvilág-árkot is. Így különösen fontos ennek a pomázi értékünknek a bemutatása. “Pomáz természeti értékei – a Holdvilág-árok rejtelmes völgyében” bővebben

Dupla öröm közpénzből

Egyik ismerősöm jegyezte meg, hogy a Pomázi Polgár, és az Otthonunk Pomáz cikkei szóról szóra megegyeznek. Tudni kell a történethez, hogy a Pomázi Polgár városi kiadvány évi tízmillió forintba kerül a polgároknak, akik pomáziak. Az otthonunk Pomáz viszont magánvállalkozás terméke, amit Pomáz város havonta 125000,- Ft-tal támogat, szintén közpénzből. Nos, kételkedő lévén átnéztem a két havilapot (Pomázi Polgár február, és Otthonunk Pomáz január), és tényleg, a két újság ugyanazon cikkeket hozza, kivéve például a macskavizelési gondokról, a kastélyi gurmankodásról és fogászati tanácsokról szóló értesítéseket. “Dupla öröm közpénzből” bővebben

János vitéz előadás a háború után Pomázon

Lantos Mária és Jankó József, az 1946-os János vitéz előadás szereplői, a Teleki-Wattay kastély udvarában

 

Mindig szerettem a megsárgult, csipkés szélű, családi fényképeket nézegetni. Régi időkről mesélnek, olyan korról, amely ma már múltidőben létezik. Róluk sokszor olyan arcok néznek ránk – fiatalon és derűsen –, akiket már csak elmesélésekből ismerünk. Egyetlen ilyen kép kedves és tragikus családi emlékeket ébresztenek, megmutatják, hogy a nagybetűs történelem miként vetett árnyékot az egyéni sorsokra, egy közösség, és akár egy település, esetünkben Pomáz életére.

Karácsonykor került a kezembe a családi albumból egy hetvenegy évvel ezelőtt készült kép. Tizenhét éves lány látható rajta, fehér tündérlányruhájában, oldalán huszárnak öltözött lovagjával. “János vitéz előadás a háború után Pomázon” bővebben

Részletek a 400 kV-os távvezetékről

Ahogy idén szeptemberben már hírt adtunk róla, egy 400 kV-os távvezetéket terveznek telepíteni a térségünkbe, amelynek nyomvonala Pomázt, a szomszédos településeket és a környező tájat is érintené. A tervek szerint a vezeték magáningatlanokat és természetvédelmi területeket átszelve, kedvelt kirándulóhelyek – mint a Holdvilág-árok és a Kő-hegy – természeti képébe rondítva haladna. Mivel az önkormányzat nem tájékoztatta a lakosságot minderről, mi jártunk utána a részleteknek. “Részletek a 400 kV-os távvezetékről” bővebben