A szenvedelmes kertész kalandjai – 7. A kertész tavasza

 Karel Čapek idejében általában rendes telek és tavaszok voltak, ezért amit ő a márciusról írt, azt mi áprilisban tudjuk elmondani,

„Ha a valóságnak és az ősi tapasztalatoknak megfelelően óhajtjuk leírni a kertész márciusát, akkor elsősorban is gondosan meg kell különböztetnünk két dolgot: “A szenvedelmes kertész kalandjai – 7. A kertész tavasza” bővebben

Két lépés előre, egy hátra

 Mielőtt bárki azt hinné, hogy egy táncról van szó, gyorsan elárulom, nem, nem táncolunk, hanem „fontolva haladunk”. A szemétszállítás körüli kavar egyetlen hozadéka az volt, hogy az év elejétől a zöldhulladékot is elviszi a szolgáltató, ugyanúgy, mint a szelektív szemetet, havonta egyszer. “Két lépés előre, egy hátra” bővebben

A szenvedelmes kertész kalandjai – 6. A francia konyha és a darálék dicsérete

Berobbant a tavasz, sőt néha nyarat idéző meleg napoknak örülhetünk. A kert virágoktól pompázik földön és levegőben, a gyümölcsfák is szirmot bontottak. Méhek döngenek, minden illatozik, a legszebb időszaka ez a kertnek.

Sajnos nem lehet teljesen elandalodni, mert támadnak a vadállatok is, a kertész dédelgetett zsenge terményeire vadásznak.

“A szenvedelmes kertész kalandjai – 6. A francia konyha és a darálék dicsérete” bővebben

A szenvedelmes kertész kalandjai – 5. Nárciszok húsvétra

Számomra a nárciszok sárga vidámsága szükséges az igazi tavaszi hangulathoz. Idén megtörtént, hogy virágvasárnap még csak bimbóztak a virágok, kénytelenek voltak védekezni az éjszakai fagyok ellen. “A szenvedelmes kertész kalandjai – 5. Nárciszok húsvétra” bővebben

A szenvedelmes kertész kalandjai – 4. Azért is veteményezek!

Márciusban a kertész reggeltől estig a kertben van – általában -, de most bizony örül, ha az időjárás engedi, hogy négy napjából felet kint dolgozzon. Hiába mondják, hogy havazás jön, a veteményezéssel nem várhatunk, mert aztán nyakunkon a tavasz, mi meg nem fogjuk győzni a sok munkát. A hidegtűrő magok, mint borsó, répa, saláta, mángold, cékla, ha most belekerülnek a földbe, legfeljebb várakozni fognak a jobb időre, mint mi, de már készülődnek, mocorog a csíra, hiszen van elég nedvesség a földben, aztán robbanás-szerűen indulhat a növekedés. “A szenvedelmes kertész kalandjai – 4. Azért is veteményezek!” bővebben

A szenvedelmes kertész kalandjai – 3.

Kiszehajtás, palánta hajtatás

A tél nem adja meg magát könnyen, bár az ellentámadása éppen kifulladóban van. Mi mindent megtettünk, hogy legyőzzük, megrendeztük a farsangot lezáró téltemetést, a kiszehajtást is. Igen jókedvű, vidám esemény volt, jó boszorkányokkal, akik vezették a menetet és a körtáncot, tekerős zenésszel, kolomppal, kereplőkkel, ifjakkal és vénekkel, még vendég busók is érkeztek Mohácsról.

“A szenvedelmes kertész kalandjai – 3.” bővebben

A szenvedelmes kertész kalandjai 2 – Megeszi-e a kutya a telet?

Most, amikor a tél és a tavasz mezsgyéjén billegünk, havazik és olvad felváltva, jogos a kérdés, meddig kell még téli időjárással számolni? Nem tudom, de a beígért komolyabb éjszakai fagyok miatt végül betakartam az elvetett magokat.
 
“A szenvedelmes kertész kalandjai 2 – Megeszi-e a kutya a telet?” bővebben

Pályázat a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzati épületnek hasznosítására

Örömmel számolunk be arról, hogy a volt Szlovák Nemzetiségi Önkormányzati épületének hasznosítására sikerült egy olyan konzorciumot létrehoznunk, amely sikeresen megvalósíthatja annak az Örökség-udvarnak a tervét, amelyet már 2006 óta alakítgatunk. Most az önkormányzati pályázat kiírásával az álom a megvalósulás fázisába léphet. “Pályázat a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzati épületnek hasznosítására” bővebben

A szenvedelmes kertész kalandjai

 

Karel Čapek zseniális könyve a „A szenvedelmes kertész”, ennek címét veszem kölcsön a sorozathoz.

Nagyon bele lehet szeretni ebbe a tevékenységbe, vagy akár terápiát is mondhatnék, ha pszichológiai cikket szeretnék írni, de nem, terveim szerint egy éven keresztül tudósítok a kertemben történő eseményekről.

 

“A szenvedelmes kertész kalandjai” bővebben

Szerb karácsony és újév

Kistestvérünk, a nyomtatott Pomázi Cseresznye már foglalkozott egy nagyon rövid írásban a szerb karácsonyi szokások ismertetésével, azonban a terjedelmi korlátok miatt ez kiegészítésre, sőt – elírás miatt – javításra szorul.  A szerb nemzetiség nemcsak nyelvében, vallásában, de naptár használatában is különbözik a magyarságtól. Az ortodox egyház nem tért át a Gergely naptárra, hanem továbbra is az ókorban kidolgozott Julianus-naptárt használja. A kettő között 13 nap eltérés van, ami azt jelenti, hogy karácsony szenteste január 6-ra, karácsony első napja pedig január 7-re esik. A szerb ortodox egyház a bizánci rítust követő görögkeleti egyházakhoz tartozik, liturgiájuk, szokásaik ennek megfelelő. “Szerb karácsony és újév” bővebben