A pomázi címerfa levágott ága

Pomáz várossá válásakor, 2000-ben létrehozott címer, a lakosság összetételét meghatározó öt nemzetiséget – magyar, szerb, német, szlovák, cigány – szimbolizáló ötágú fán már nem jelent meg a zsidókat jelentő hatodik ág, pedig egészen 1944-ig komoly szerepet játszottak a település életében. 75 éve, 1944 május 26-án kellett elhagyniuk a házaikat, a csillaghegyi gettóba deportálták őket a Dunakanyar zsidóságával együtt. “A pomázi címerfa levágott ága” bővebben

Adventi ösztöndíj

A lányom gimnazista korában – több mint 15 éve – mesélte a történetet.

Akkor intenzíven sportolt, szinte naponta járt edzésre a barátnőivel. A telepet egy fiatalember vezette, aki kb. 10-12 évvel volt idősebb a lányoknál, és ő is gimnáziumba járt, a dolgozók esti gimnáziumába. A lányok jól szórakoztak azon, hogy néha segítettek neki házi feladatot írni. Egyszer aztán a srác megunta a cukkolást:

-Könnyű nektek, nincs más dolgotok, mint iskolába járni, a szüleitek mindent a feneketek alá tolnak. Én munka mellett csinálom, a családom ráadásul kinevet. Szerintük időpocsékolás az egész, nem lesz jobb, ha érettségivel tolom a talicskát. Csak egyszer próbálnátok meg cserélni velem! “Adventi ösztöndíj” bővebben

A hidegre való tekintettel tovább éneklünk

Ismét közös énekléssel köszöntöttük a harmadik adventi hétvégét a pomázi termelői piacon. A hó is megérkezett, de ez nem zavarta az éneklést és a jó hangulatot, sőt. Micimackó is megmondta, minél inkább havazik, annál inkább hull a hó, és ezt mi is megerősíthetjük. Az adventi, karácsonyi hangulatot sokkal könnyebb volt átérezni amikor hózik (zik, zik) “A hidegre való tekintettel tovább éneklünk” bővebben

Gazdálkodj okosan 10 millió forinttal!

Akár a családban, akár egy közösség képviselőjeként, amikor arról van szó, hogy meddig nyújtózkodhatunk, a költségvetés felhasználásáról kell dönteni, alapvető elvárás, hogy a leghatékonyabban, a közösség céljainak, fejlődésének legmegfelelőbben tegyük. Fokozottan igaz ez a közpénzek kezelőire, hiszen ők nem a saját pénzüket kockáztatják. Népiesen ezt a csalán aratásának speciális módjához hasonlítják. Pomázi példával a következő összehasonlítást tenném: “Gazdálkodj okosan 10 millió forinttal!” bővebben

A szenvedelmes kertész kalandjai – 7. A kertész tavasza

 Karel Čapek idejében általában rendes telek és tavaszok voltak, ezért amit ő a márciusról írt, azt mi áprilisban tudjuk elmondani,

„Ha a valóságnak és az ősi tapasztalatoknak megfelelően óhajtjuk leírni a kertész márciusát, akkor elsősorban is gondosan meg kell különböztetnünk két dolgot: “A szenvedelmes kertész kalandjai – 7. A kertész tavasza” bővebben

Két lépés előre, egy hátra

 Mielőtt bárki azt hinné, hogy egy táncról van szó, gyorsan elárulom, nem, nem táncolunk, hanem „fontolva haladunk”. A szemétszállítás körüli kavar egyetlen hozadéka az volt, hogy az év elejétől a zöldhulladékot is elviszi a szolgáltató, ugyanúgy, mint a szelektív szemetet, havonta egyszer. “Két lépés előre, egy hátra” bővebben

A szenvedelmes kertész kalandjai – 6. A francia konyha és a darálék dicsérete

Berobbant a tavasz, sőt néha nyarat idéző meleg napoknak örülhetünk. A kert virágoktól pompázik földön és levegőben, a gyümölcsfák is szirmot bontottak. Méhek döngenek, minden illatozik, a legszebb időszaka ez a kertnek.

Sajnos nem lehet teljesen elandalodni, mert támadnak a vadállatok is, a kertész dédelgetett zsenge terményeire vadásznak.

“A szenvedelmes kertész kalandjai – 6. A francia konyha és a darálék dicsérete” bővebben

A szenvedelmes kertész kalandjai – 5. Nárciszok húsvétra

Számomra a nárciszok sárga vidámsága szükséges az igazi tavaszi hangulathoz. Idén megtörtént, hogy virágvasárnap még csak bimbóztak a virágok, kénytelenek voltak védekezni az éjszakai fagyok ellen. “A szenvedelmes kertész kalandjai – 5. Nárciszok húsvétra” bővebben

A szenvedelmes kertész kalandjai – 4. Azért is veteményezek!

Márciusban a kertész reggeltől estig a kertben van – általában -, de most bizony örül, ha az időjárás engedi, hogy négy napjából felet kint dolgozzon. Hiába mondják, hogy havazás jön, a veteményezéssel nem várhatunk, mert aztán nyakunkon a tavasz, mi meg nem fogjuk győzni a sok munkát. A hidegtűrő magok, mint borsó, répa, saláta, mángold, cékla, ha most belekerülnek a földbe, legfeljebb várakozni fognak a jobb időre, mint mi, de már készülődnek, mocorog a csíra, hiszen van elég nedvesség a földben, aztán robbanás-szerűen indulhat a növekedés. “A szenvedelmes kertész kalandjai – 4. Azért is veteményezek!” bővebben