Szerző: Vértes Péter

Úgy tűnik, a Civilek végre saját otthonhoz juthatnak (gyorsan lekopogom). Civil önkormányzatunk jóvoltából valamelyest már javult a civilek helyzete: Leidinger István első intézkedései között lehetővé tette a Művház termeinek ingyenes használatát. Most egy újabb, lehetőség kínálkozik: közösségi célú hasznosításra megpályázható az Örökségudvar területén lévő, volt „szlovák ház”. “PÁLYÁZUNK!!!” bővebben

Idén is lesz Prima Primissima! Szavazzatok a Vujicsics Együttesre!

“Tudjátok-e, hogy” bővebben

A Magyar Kerékpárosklub által 2007-ben elindított, alkalmanként országosan több ezer embert megmozgató Bringázz a munkába kampány négy év szünet után hétfőn újra indult.

A szervezők célja megmutatni, hogy bringával könnyen, gyorsan, és szabadon lehet akár munkába is járni.

A kampányhoz csatlakozók egy 4 millió Forintos összdíjazású nyereményjátékban vehetnek részt. Minden részlet a kampányról a bringazzamunkaba.hu oldalon

 

Gyorsjelentés: a pomázi képviselőtestület október 18.-i ülésén elutasította Hardi Péter és Murányi Borbála képviselők indítványát, amelyben elsősorban (de nem csak) a kerékpárral közlekedő iskolás gyerekek biztonsága érdekében tettek hatpontos javaslatot.

Az indítvány (röviden) a következő javaslatokat tartalmazza:

• kerékpáros sáv kialakítása (felfestett piktogramokkal) a Huszár utcában
• kerékpártárolók (lehetőség szerint fedett) bővítése az iskolákban
• fedett kerékpártárolók mennyiségének növelése a HÉV állomáson
• egyirányú utcákban jelzőtáblák kihelyezésével a kétirányú kerékpáros közlekedés engedélyezése
• jelzőlámpa telepítése a Beniczky-Hunyadi utcák nagyforgalmú kereszteződésénél, a meglévő zebránál
• eseti képviselőtestületi bizottság megalakítása, a városon belüli, és a városból kivezető utakon a biztonságos kerékpározás technikai és anyagi feltételeinek meghatározására

“Kit érdekel a pomázi kerékpárosok biztonsága?” bővebben

Bíztató kezdeményezés a helyi demokrácia kiszélesítésére

Úgy tűnik, egyre több település vezetői ismerik fel, hogy a képviselőtestület önmagában nem mindenható. Korábban beszámoltunk Szentendre ígéretes akcióiról (Párbeszéd Szentendréért, Elégedettségi felmérés, utcafórumok), melyekkel az önkormányzat a helyiek véleményét, igényeit megkérdve, és tudásukat, tapasztalatukat, javaslataikat alkalmazva igyekszik őket bevonni a várost érintő minden fontosabb döntésbe.

Most egy újabb kezdeményezésről érkezett hír Kisorosziból, ahol az időközi választáson nyertes, régi-új polgármester, Molnár Csaba Vezetői Tanácsot állít a testület mellé, továbbá Idősek Tanácsát, Fiatalok Tanácsát, Vállalkozói Tanácsot, és Szociális Tanácsot kíván létrehozni. A Vezetői Tanács négy tagját maga jelöli ki, másik négy tagja a felsorolt Tanácsok elnökei lesznek. Az egyes Tanácsok tagjait és elnökét a helyiek maguk közül választják, és működésükhöz 1-3 millió Forintot kapnak.

Soha ne add fel

“Ha ismertek olyat, aki hátránnyal született, baleset, vagy betegség miatt szorul segítségre, mondjátok meg neki, hogy soha ne adja fel”. A mondat Krajnyák Zsuzsa paralimpikon, sokszoros világ- és Europabajnok szájából hangzott el. Harmadik alkalommal volt Tolerancia nap a szentendrei Templomdombi Általános iskolában, azzal a céllal, hogy diákjaik újra és újra átéljék a fogyatékkal élők világát, és ledöntsék a korlátokat.

(Pilis-Dunakanyari Hírmondó 2017. június)

Az építészeti divatról

Turi Attila budakalászi főépítész írásából megtudhatjuk, hogy a történelmi korstílusokat (gótika, barokk, stb) követő izmusok (modernizmus, expresszionizmus, futurizmus, stb) után hogyan lett mára egyre inkább trendi, divat az építészet, és, hogy mi ezzel a baj.

Miért, hogy ma, a XXI. században a minél inkább egyedi, egy-egy építészhez, építészeti iskolához tartozó formaképzés lett jellemző Európában és az un. “fejlett” világban, és mennyiben tud ezen segíteni, egy időálló, a hagyományokat is megtestesítő, csak az adott helyre jellemző építészeti formát megteremteni a készülő Településképi Arculati Kézikönyv.

(Budakalászi Hírmondő 20017. június)

 

“Megfelelő-e az információáramlás, van-e párbeszéd az önkormányzat és intézményei, valamint a lakosság között?”

Igen 13%, Nem 61%, nem tudja, vagy nem válaszolt  26%

 

 

Az ellenpróbát is tettünk:

“Szükség van-e több közvetlen találkozóra, közmeghallgatásra?’

Igen 69%, nem 8%, nem tudja 23%

Egyértelmű a lakosság tapasztalata: kőkeményen kézbentartott, egyoldalú, irányított informálás. Párbeszédről szó sincs.

Az embereknek a Pomázi Polgár propaganda újság, a keveseknek elérhető PomázTv marad, no meg a városházi hírharsona, a pomaz.hu.

A lakosság teljesen kizárva a döntések előkészítéséből, az évi egyszeri, következetesen lehetetlen időpontban megtartott közmeghallgatáson felvetett kérdésekre érdemi válasz nincs, intézkedés még kevésbé.

Vajon mi az oka, hogy választott vezetőink nem akarják meghallani a Köz hangját, nem kiváncsiak véleményére, megoldandó problémáira, de még a segítő kezeket is elutasítják?

Talány.

Bezárkózó, elutasító magatartásuk nem csak bántó, de káros is, hiszen a lakosságban meglévő sokrétű tudás, tapasztalat, tenni akarás kihasználatlan marad, ezáltal mindnyájan szegényebbek vagyunk, leszünk.

Pedig lehetne másképpen is, jó példáért nem kell messze menni.

Korábban már hírt adtunk a szentendrei polgármester tavalyi kezdeményezéséről “Párbeszéd a városért” címmel, melynek során Szentendre minden lakosa elmondhatta véleményét a számára fontos ügyekről, gondokról, fejlesztésekről.

Most újabb akcióval jelentkezett a polgármester, íme:

Így is lehet(ne)!