Beszámoló a Gyermek és Ifjúsági Lovasíjász Világbajnokságról

Három korcsoportban – gyermek, junior és fiatal felnőtt kategóriában – mérhették össze tudásukat a fiatal lovasíjász versenyzők az első Gyermek és Ifjúsági Lovasíjász Világbajnokságon. Az eseménynek augusztus 16. és 18. között a pomázi Magyar Vár Tábor adott otthont, amin 11 országból 44 lovasíjász indult, hogy bizonyítsák rátermettségüket a világbajnoki cím megszerzésére. “Beszámoló a Gyermek és Ifjúsági Lovasíjász Világbajnokságról” bővebben

Gyermek Lovasíjász Világbajnokság

A májusi lovasíjász világkupához hasonlóan idén augusztusban újabb  lovasíjász világbajnokságot szervez a Magyar Lovasíjász Akadémia SE.
Ezúttal a gyermek és ifjúsági korosztály versenyzői bizonyíthatják rátermettségüket a világbajnoki cím megszerzésére. “Gyermek Lovasíjász Világbajnokság” bővebben

A Barát-patak nevének eredete

A Barát-patak völgye Pomázon (Forrás: https://mapio.net)

Vajon mi lehet a kapcsolat a Pomázt és Budakalászt összekötő Barát-patak és az első budakalászi szerb templom között? A napokban a szomszéd település könyvtárában jártam, és a helytörténeti könyveiket böngészve találtam erre a városunkat is érintő érdekességre. “A Barát-patak nevének eredete” bővebben

I. Nyílt Lovasíjász Világbajnokság Pomázon

Idén rendhagyó sportprogrammal bővül a hazai lovasíjász eseménynaptár. A Nemzetközi Lovasíjász Szövetség (International Horseback Archery Alliance / IHAA) a Magyar Lovasíjász Akadémia Sportegyesületet kérte fel a legelső Nyílt Lovasíjász Világbajnokság lebonyolítására. A versenyzők július 5 és 8 között a pomázi Magyar Vár Tábor területén mérik össze tudásukat magyar, koreai, valamint lengyel versenystílusban, a pozsonyi csata 1111. évfordulója tiszteletére. “I. Nyílt Lovasíjász Világbajnokság Pomázon” bővebben

Újabb győzelemmel büszkélkedhetnek a magyar lovasíjászok

Kezdetét vette az Európai Lovasíjász Nagydíj Sorozat (European Horseback Archery Grand Prix Series). A futam legelső állomását Franciaországban, a Gauchoux lovaglóiskola területén szervezték meg június 14. és 16. között a Nemzetközi Lovasíjász Szövetség (International Horseback Archery Alliance / IHAA) jóváhagyásával. “Újabb győzelemmel büszkélkedhetnek a magyar lovasíjászok” bővebben

Kalászkisasszony mesevilága a szerelemről

Bolyki István, pomázi képzőművésszel beszélgettünk, Szenti Tiborral nemrég közösen megjelent munkájuk, a Kalászkisasszony című könyv apropóján. Azokról a különleges, meseszerű világban játszódó novellákról, amelyek központi témája a szerelem. Illetve az alkotói folyamatról, amely képekben is meg tudta jeleníteni az írásokhoz illő világot, színekben, hangulatban és érzésekben. “Kalászkisasszony mesevilága a szerelemről” bővebben

I. Nyílt Lovasíjász Világbajnokság Országos Válogatóversenye

Lezajlott az I. Nyílt Lovasíjász Világbajnokság Országos Válogatóversenye. A lovasokat a megmérettetések mellett valódi majálisi hangulat fogadta május 27-én, a pomázi Magyar Vár Tábor területén. Hazánk lovasíjászai a magyar és a koreai versenystílus mellett, a Battle Track (Vadász pálya) versenyszámban is bizonyíthatták rátermettségüket. A 25 résztvevő közül 12 versenyző jutott tovább a júliusi világbajnokságra, ahová további 33 országból várják a nevezőket. “I. Nyílt Lovasíjász Világbajnokság Országos Válogatóversenye” bővebben

A pomázi bor – a múlt századok helyi kincse

Pomázon a legnagyobb összefüggő szőlőterület a Szentendrével határos Kő-hegy lejtőin volt

A pomázi bor több, mint egy évszázadon keresztül volt országosan, sőt külföldön is ismert és elismert. Az itt élők legfőbb megélhetési forrása ekkoriban a szőlőművelés volt. Hatalmas területeken álltak a szőlőültetvények, ahol olyan mesebeli nevű szőlőket termesztettek, mint például az Esthajnal vörös ananász szőlő, a Perzsiai fejér szőlő és a Zultán szőlő. Ma már sajnos azonosítani sem nagyon tudják ezeket a fajtákat, a pomázi szőlőtermesztésnek pedig az 1880-as években pusztító filoxérajárvány vetett véget. “A pomázi bor – a múlt századok helyi kincse” bővebben

Szerb karácsony és újév

Kistestvérünk, a nyomtatott Pomázi Cseresznye már foglalkozott egy nagyon rövid írásban a szerb karácsonyi szokások ismertetésével, azonban a terjedelmi korlátok miatt ez kiegészítésre, sőt – elírás miatt – javításra szorul.  A szerb nemzetiség nemcsak nyelvében, vallásában, de naptár használatában is különbözik a magyarságtól. Az ortodox egyház nem tért át a Gergely naptárra, hanem továbbra is az ókorban kidolgozott Julianus-naptárt használja. A kettő között 13 nap eltérés van, ami azt jelenti, hogy karácsony szenteste január 6-ra, karácsony első napja pedig január 7-re esik. A szerb ortodox egyház a bizánci rítust követő görögkeleti egyházakhoz tartozik, liturgiájuk, szokásaik ennek megfelelő. “Szerb karácsony és újév” bővebben