Propaganda helyett a valóság – 3. rész A Dera-patak teljes “rekonstrukciója” avagy a Dera kálváriája

Fák értelmetlen halála a főutca legforgalmasabb szakaszán – 300 fa kivágását tervezi a városvezetés a Dera-patak rekonstrukciójára hivatkozva

Május végén megdöbbenve és felháborodva látták a pomáziak, hogy a főutca HÉV-állomás felé vezető szakaszánál, a pékséggel és a cukrászdával szemben, kivágták a patak partján álló fákat. Az is fokozta a jogos felháborodást, hogy a favágásokra a madarak költési időszakában került sor, és szemmel láthatóan egészséges fákat is kivágtak. A tervszerűtlennek tűnő akciót a városvezetés a Dera rekonstrukciójára hivatkozva mentegette.

“Propaganda helyett a valóság – 3. rész A Dera-patak teljes “rekonstrukciója” avagy a Dera kálváriája” bővebben

A pomázi címerfa levágott ága

Pomáz várossá válásakor, 2000-ben létrehozott címer, a lakosság összetételét meghatározó öt nemzetiséget – magyar, szerb, német, szlovák, cigány – szimbolizáló ötágú fán már nem jelent meg a zsidókat jelentő hatodik ág, pedig egészen 1944-ig komoly szerepet játszottak a település életében. 75 éve, 1944 május 26-án kellett elhagyniuk a házaikat, a csillaghegyi gettóba deportálták őket a Dunakanyar zsidóságával együtt. “A pomázi címerfa levágott ága” bővebben

A Barát-patak nevének eredete

A Barát-patak völgye Pomázon (Forrás: https://mapio.net)

Vajon mi lehet a kapcsolat a Pomázt és Budakalászt összekötő Barát-patak és az első budakalászi szerb templom között? A napokban a szomszéd település könyvtárában jártam, és a helytörténeti könyveiket böngészve találtam erre a városunkat is érintő érdekességre. “A Barát-patak nevének eredete” bővebben

800 éve írták le először Pomáz nevét

A dömösi prépostság adománylevelének első oldala (Kép forrása: arcanum.hu)

Egy neves királyi oklevélben, a II. Béla által 1138. szeptember 3-án kiadott dömösi prépostság adománylevelében említették meg először városunk nevét. Az 1131 és 1141 között uralkodó II. Béla oklevelében az apja, Álmos herceg által a dömösi egyháznak tett adományokat erősíti meg ebben az oklevélben. Ez az Árpád-korból származó egyik legfontosabb írásos emlékünk. “800 éve írták le először Pomáz nevét” bővebben

Pomáz természeti értékei – Pomázi források

 A nyári hőségben nem csak a vízpart adhat felüdülést. A pilisi erdőben is jó tíz fokkal hűvösebb van, mint a városban. Az alábbiakban a Pomáz környéki források közül a legismertebbek mutatjuk be, amelyek városunk kiemelkedő természeti értékei közé tartoznak.

Idén januárban, sajnálatos módon, a városvezetés törölt tíz természeti értéket a helyi értéktárból, köztük a Pomázi forrásokat is. Így különösen fontos ennek a pomázi értékünknek a bemutatása. “Pomáz természeti értékei – Pomázi források” bővebben

Pomáz történelmének legkorábbi fejezetei

A Lugi dűlőben lévő római villa romjai. (Forrás: muemlekem.hu)

Városunk és környéke évezredek óta lakott terület volt. Az idők és népek forgatagában éltek itt hunok, rómaiak, kelták és illírek is. Az ő történetüket tekintjük most röviden át. Illetve a középkori Pomáz képét, amikor egységes település még nem létezett, hanem több, különálló falu állt a mai városunk helyén. “Pomáz történelmének legkorábbi fejezetei” bővebben

A pomázi bor – a múlt századok helyi kincse

Pomázon a legnagyobb összefüggő szőlőterület a Szentendrével határos Kő-hegy lejtőin volt

A pomázi bor több, mint egy évszázadon keresztül volt országosan, sőt külföldön is ismert és elismert. Az itt élők legfőbb megélhetési forrása ekkoriban a szőlőművelés volt. Hatalmas területeken álltak a szőlőültetvények, ahol olyan mesebeli nevű szőlőket termesztettek, mint például az Esthajnal vörös ananász szőlő, a Perzsiai fejér szőlő és a Zultán szőlő. Ma már sajnos azonosítani sem nagyon tudják ezeket a fajtákat, a pomázi szőlőtermesztésnek pedig az 1880-as években pusztító filoxérajárvány vetett véget. “A pomázi bor – a múlt századok helyi kincse” bővebben

Pomáz természeti értékei – a Holdvilág-árok rejtelmes völgyében

 A Pilis csodálatos erdei, hegy-völgyei és titokzatos útjai közül is kiemelkedik szépségével és különleges hangulatával a Pomáz határában húzódó Holdvilág-árok. „Mi volt itt, a lakott helyektől távoli erdők szívében, a hegyeknek mély, szakadékos völgyületeiben, a Dante poklával vetekedő sziklakolosszusok árnyékában és a vízmosta mély szakadékok között” – tette fel a kérdést már Sashegyi Sándor is, aki életét a Pilis kutatásának szentelte.

Idén januárban, sajnálatos módon, a városvezetés törölt tíz természeti értéket a helyi értéktárból, köztük a Holdvilág-árkot is. Így különösen fontos ennek a pomázi értékünknek a bemutatása. “Pomáz természeti értékei – a Holdvilág-árok rejtelmes völgyében” bővebben

Pályázat a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzati épületnek hasznosítására

Örömmel számolunk be arról, hogy a volt Szlovák Nemzetiségi Önkormányzati épületének hasznosítására sikerült egy olyan konzorciumot létrehoznunk, amely sikeresen megvalósíthatja annak az Örökség-udvarnak a tervét, amelyet már 2006 óta alakítgatunk. Most az önkormányzati pályázat kiírásával az álom a megvalósulás fázisába léphet. “Pályázat a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzati épületnek hasznosítására” bővebben