Kategória: Örökségünk
-
Hősök tere
A Parlament előtti vérfürdő híre másnapra eljutott Pomázra is. Az áldozatok emlékére néma tüntetés indult a Piac térről. A tömeg csendben elindult a Kossuth Lajos utcán. Valaki nemzeti színű zászlót bontott. Mire a Hősök terére értek lehettek kétszázan. Megálltak az I. világháborús emlékmű talapzata előtt. Ott Farkas Zoltán elszavalta a Szózatot. A vers hazafisággal átitatott […]
-
A pomázi Postahivatal régi épülete (Horváth ház, Plébánia utca 1.)
Az egykori postahivatal ablakában október 24-én két házi készítésű plakát jelent meg: „HAZÁDNAK RENDÜLETLENÜL LÉGY HÍVE, OH MAGYAR” és „ISTEN ÁLDD MEG A MAGYART!”. Készítője Farkas Zoltán postamester volt, hogy kifejezze a forradalom iránti szimpátiáját és megvallja magyarságát. Ezzel a pomázi események elindítója lett, mely hamarosan Pomáz első számú vezetőjévé emelte, amiért haláláig megkülönböztetett tisztelet […]
-
Szűcs József (1894 – 1974) „a cselédből lett szőlőnemesítő”
A Visegrádi-hegység változatos hegyei között a síkság mellett kiemelkedő Kő-hegy (366m) a szomszéd hegyekkel együtt körbe öleli Szentendrét, a szőlőjéről híres Izbég és Pismány területét. A hegy túlsó oldalára lejtő Kovácsi pusztán született Szűcs József, Szűcs Miklós fejőgulyás és Homola Júlia uradalmi cseléd gyermekeként, 8 testvér közül a legidősebbként.Gyermekkorában a szegénység, a nyomor minden formáját […]
-
Propaganda helyett a valóság – 3. rész A Dera-patak teljes „rekonstrukciója” avagy a Dera kálváriája
Május végén megdöbbenve és felháborodva látták a pomáziak, hogy a főutca HÉV-állomás felé vezető szakaszánál, a pékséggel és a cukrászdával szemben, kivágták a patak partján álló fákat. Az is fokozta a jogos felháborodást, hogy a favágásokra a madarak költési időszakában került sor, és szemmel láthatóan egészséges fákat is kivágtak. A tervszerűtlennek tűnő akciót a városvezetés […]
-
A pomázi címerfa levágott ága
Pomáz várossá válásakor, 2000-ben létrehozott címer, a lakosság összetételét meghatározó öt nemzetiséget – magyar, szerb, német, szlovák, cigány – szimbolizáló ötágú fán már nem jelent meg a zsidókat jelentő hatodik ág, pedig egészen 1944-ig komoly szerepet játszottak a település életében. 75 éve, 1944 május 26-án kellett elhagyniuk a házaikat, a csillaghegyi gettóba deportálták őket a […]
-
A Barát-patak nevének eredete
Vajon mi lehet a kapcsolat a Pomázt és Budakalászt összekötő Barát-patak és az első budakalászi szerb templom között? A napokban a szomszéd település könyvtárában jártam, és a helytörténeti könyveiket böngészve találtam erre a városunkat is érintő érdekességre.
-
800 éve írták le először Pomáz nevét
Egy neves királyi oklevélben, a II. Béla által 1138. szeptember 3-án kiadott dömösi prépostság adománylevelében említették meg először városunk nevét. Az 1131 és 1141 között uralkodó II. Béla oklevelében az apja, Álmos herceg által a dömösi egyháznak tett adományokat erősíti meg ebben az oklevélben. Ez az Árpád-korból származó egyik legfontosabb írásos emlékünk.
-
Pomáz természeti értékei – Pomázi források
A nyári hőségben nem csak a vízpart adhat felüdülést. A pilisi erdőben is jó tíz fokkal hűvösebb van, mint a városban. Az alábbiakban a Pomáz környéki források közül a legismertebbek mutatjuk be, amelyek városunk kiemelkedő természeti értékei közé tartoznak. Idén januárban, sajnálatos módon, a városvezetés törölt tíz természeti értéket a helyi értéktárból, köztük a Pomázi […]
-
Pomáz történelmének legkorábbi fejezetei
Városunk és környéke évezredek óta lakott terület volt. Az idők és népek forgatagában éltek itt hunok, rómaiak, kelták és illírek is. Az ő történetüket tekintjük most röviden át. Illetve a középkori Pomáz képét, amikor egységes település még nem létezett, hanem több, különálló falu állt a mai városunk helyén.