Érték(telen)védelem

Érték(telen)védelem

 Olvasom a Budakalászi Hírmondóban, hogy a város Önkormányzata Települési Értékvédelmi Pályázatot hirdet a város területén található, helyi védettséget élvező épületek, építmények felújításának támogatására. Dicséretes… Nem csak a szándék, de a hozzárendelt összeg is, amely esetenként akár 500 ezer Forint is lehet.

Na, és hogy állunk mi ez ügyben? Egyáltalán vannak-e helyi védettségű épületeink, van-e értékvédelmi rendeletünk, és, ha igen, elérhető-e valamiféle hasonló támogatás?

A válasz igen is, meg nem is: helyi értékek védelmére vonatkozó rendeletünk nekünk is van, már csak azért is, mert Kormányrendelet írja elő.

Valamikor, réges-régen –na annyira azért nem-, szóval önkormányzatiságunk hajnalán, akkori főépítészünk ( azóta sincs hozzá hasonló) Göttinger Pali kezdte begyűjteni és listázni az építészeti értékeket hordozó pomázi épületeket, építményeket, emlékműveket, stb., melyek aztán az aktuális rendezési tervben helyet is kaptak, akkor még helyi rendelet nélkül.

A következő jeles időpont a 2005.-ik év volt, amikor is avatott szakemberek egy un. „Örökségvédelmi tanulmány”-ban fektették le a későbbi helyi rendelet alapját, felsorolva és értékelve, fotókon is bemutatva épített értékeinket.

2009-ben végre megszületett Pomáz Város Önkormányzatának rendelete „Az építészeti és természeti értékek helyi védeleméről” (17/2009.(V.22).

A rendelet hosszú oldalakon át ismerteti, hogy milyen értékmegőrző kötelességei vannak a védett épületek, építmények tulajdonosainak, használóinak, továbbá mit tehet, és mit nem, ha bővíteni, átalakítani, felújítani szeretné házát, mindezt főépítészi engedélyhez kötve.

A védettségre javasolt objektumok listája a rendelet végén található: a meglepően hosszú felsorolásban Műemlékek, Helyi védelem alatt álló településszerkezet, utcakép, építmények, Egyedi védelmet élvező emlékművek, keresztek, vallási jelképek, Védelemre javasolt épületek, Régészeti értékek, és végül Természeti értékek szerepelnek.

Értékekben tehát nem állunk rosszul!

És mi a helyzet a támogatással? Kapnak-e segítséget is az érintettek?

Erről is intézkedik a rendelet: a hatálya alá tartozó objektumok karbantartási, felújítási, rekonstrukciós költségeit a „Települési Értékvédelmi Támogatás”-ból segítheti az önkormányzat, -írja a rendelet-, majd közli, hogy ez a támogatás „a települési önkormányzat éves költségvetésében szerepel”.

Ez idáig jól hangzik, de vajon működik-e az értékvédelem? Létezik-e ez a tétel, és kapott-e már valaki ilyen támogatást?

A válasz mindkét kérdésre –sajnos- egyértelmű nem!!!

Főépítészünktől kapott tájékoztatás szerint a védelemre javasolt épületek ma is csak javasoltak, azaz nem kaptak védettséget a mai napig. Ebből következik, hogy éves költségvetésünkben nem szerepel a támogatás lehetősége sem (nem is kapott senki)!

Hogy akkor mire jó a rendelet? A választ Önök is tudják.

A hab a tortán: mindezeken túl (vagy éppen ezért?), tudok olyan épületről, amely a hivatkozott rendelet listáján még védettségre javasoltként szerepel, de ma már nyoma sincs.

Elgondolkodtam, mi lehet az oka a helyi értékek iránti nemtörődömségnek: igénytelenség, közömbösség, felületesség? Nem tudom.

Mindenesetre, jó lenne, ha a rendelet megalkotói nem csak gyártanák, de komolyan is vennénk saját rendelkezésüket, és több (jóval több) figyelmet szentelnének ma még meglévő értékeinknek, mielőtt közös örökségünknek ez a része teljesen eltűnik, vagy áldozatul esik valamiféle pillanatnyi érdeknek.

 

Várjuk a kalászi mintához hasonló felhívást! Önök szerint várhatjuk?

“Érték(telen)védelem” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Szerintem várhatjuk… és talán valamennyiünk számára tanulságos lenne felsorolni ezen védettségre érdemes értékeket,azért hogy figyelemmel kísérjük a sorsát.Mint ,ahogy mindig felnéztem a Bem utcai Feiszléder ház homlokzatán egyre halványuló MOZGÓKÉP SZÍNHÁZ feliratra,amit talán még Mares Móricz is látott./azzal együtt hogy nem volt feltétlen műemlék/.Ma szociálisnak mondott bérlakások vannak a helyén.Sajnos a pillanatnyi érdekek sokszor felülírják a hosszútávú gondolkodást.Még szerencse hogy a kastélyban GYIVI működött, mert sok helyen az országban maguk a helyiek hordták szét a kúriákat.
    Persze számomra legalább olyan fontos egy 18.századi útszéli kereszt,egy harangláb,egy Tóth Feri bácsi hagyaték,sváb gótbetűs imádságoskönyv,a a német iskola szobafáról eltűnt Somodi kép vagy föszolgabírói bútorzat,a Szilárdfy család értékei,Berecz Antal festőművész alkotásai ,a szerbek szenteket ábrázoló ikonjai,és sorolhatnám a végtelenségig egészen a ma itt élő kortárs képzőművészek,írók által létrehozott értékekig.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.