Hangosan gondolkodom

Mégiscsak lehet kisbusz…

– benyomásaim a közmeghallgatásról (1. rész)

 

Egyelőre csak egy gondolat, a tegnapi költségvetés ismertetéshez!
Régi gondja a kis városunknak a helyi közlekedés. Azok voltak még a szép idők, mikor busz járt fel Dolinába, a Vörösmarty lakótelepre, de még a főúton is végig járt a helyijárat, a város végén megfordulva. Pedig akkor még, nem is voltunk 18 500-an.
Égető gond ez, hisz a város kitágult, belakott lett az eddig még külterületnek számító részek is. A megépült társaslakások is mind növelték a lakosszámot. De mióta nem járnak még az iránytaxik sem, azóta a Vörösmarty lakótelepiek, a Bartkó telepiek mindennapos gondok elé állnak, akár a bevásárlás, akár a hivatali ügyek intézésében is. De nem kell nekem ezt ecsetelni, érzi ezt a polgár a bőrén…

Egy évvel ezelőtt is felkerült a problémák felsorolásához ez a téma. Elöljárónk nem tartotta kivitelezhetőnek, mert számításaik szerint iszonyatos pénzbe kerülne!
Aztán jött egy ötlet, de mégis, valahogy próbáljunk rá megoldást találni! Volt olyan lelkes lakos, aki egymaga több száz aláírást összegyűjtött, hogy megerősítse a lakosság jogos igényét.

Városunk egy ismert polgárának, Leidinger Istvánnak volt is ötlete, miként, hogyan lehetne, kicsi pénzből valamit csinálni. Nosza, gyűljünk össze, beszéljük meg, hallgassuk meg a polgárokat is, ki miként gondolja. Meg lett szervezve egy lakossági ankét, köszönet érte a Közösen a Városunkért Egyesületnek, és nem utolsó sorban Vicsotka Mihálynak!

Jöttek is szép számmal az emberek jól megtelt a terem.

Leidinger István jó ötlettel állt elő, tetszett is mindenkinek.

Ilyen alapon megvalósítható a dolog!

Úgy látszik, így gondolták a városvezetők is, hisz polgármesterünk előjött az ötlettel, hogy vásárolnak egy kisbuszt, a taxisok fogják üzemeltetni, és kísérleti jelleggel elkezdik a járatot. Bár nem sok lelkesedést láttam a hozzáállásban, de a lényeg, hogy változott a hozzáállás…

Köszönet érte azoknak, akik tettek érte, hittek benne, és nem adták fel!

 

 

Gyalázkodásra is tellett…

– benyomásaim a közmeghallgatásról (2. rész)

 

A hivatalos beszámolóval nekem nincs mit foglalkoznom, de azt hiszem, kevés lakos, tud érdemben a költségvetéshez hozzászólni. Hallgattuk, tudomásul vettük a város éves költségeit, legfeljebb elszörnyülködtünk a hatalmas összegek hallán. Ebbe mi nem tudunk beleszólni, erre ott vannak a szakemberek, akik ezt tanulták. Ilyen alapon, ez tényleg egy közmeghallgatás. Az elöljáró mondja, mi meg hallgatjuk. De azért van a hallgatóság sorában is olyan, aki tud, tudna érdemi javaslatokat tenni, de minek, ez már el van döntve, nem is kíváncsiak az „amatőrök” ötletelésére.

Nem is erről szeretnék most írni nektek, hanem egy ismétlődő jelenségről.

Azt olvastam az önkormányzat összefoglalójában, hogy egy képviselő asszony megsértette városunk díszpolgárát!

Felháborító, elítélendő cselekedet, ha úgy lett volna! Ott voltam, láttam, hallottam, ami történt. Akkor most mondom az én verziómat. Valahogy úgy történt, mint tavaly is. Utolsó felszólalónak jelentkezett városunk ismert, elismert polgára. No, a költségvetéshez neki sem volt sok szava, de annál több, a két ellenzéki képviselő szidására. Fröcsögött belőle az indulat, a gyűlölködés, politikai szakszavakkal megspékelve… Személyeskedve, a képviselő asszonyra is rátámad, hogy ki kéne onnan seprűzni, meg meddig rontja ott a levegőt stb. stb… Most ő volt a soron, tavaly Hardi Péter kapta e gyűlöletáradatot. Borika, mert, ugye, tudjuk, róla van szó, fennhangon odaszólt a levezető elnöknek, (a polgármester,) hogy miért hagyja e sértegetést, ennek nem itt van a helye. Onnan azt a választ kapta, hagyni kell elmondani a véleményt. Mondanom se kell, senki nem tiltakozott a személyeskedés miatt, sőt, cinikusan, kárörvendően mosolyogva hallgatták… Miután a polgár befejezte, Borika mosolyogva annyit mondott, köszönjük szépen, lehet majd jövőre is folytatni! Semmi mást nem mondott! Éppen, reagálhatott volna magából kikelve, vörösödő fejjel, esetleg kiabálva is, az őt ért gyalázkodások ellen! De nem tette!

Mégis, egy képviselőtársa kikérte magának, hogy a Pomáz díszpolgárát valaki gúnyolja, megsértse!? Amikor áradt a szitok és sértegetés, akkor legalább a mundért megvédve nem lehetett volna figyelmeztetni a polgárt? Helyénvaló egy dicséretes múltbeli kiállás miatt elismert polgárnak, hogy ilyenbe belemenjen? Személyeskedni? A cím nem jogosít fel senkit, hogy egy közfunkciót ellátó személyt kigúnyoljon, nevetségessé tegyen! Egy díszpolgártól nem várható el egy minimális viselkedési norma?

A törvényszerűségre komolyan adó városvezetőnek nem az első pillanatban le kellett volna állítani ezt a tűrhetetlen személyeskedést? Nem, élvezettel hallgatták! Szégyen! Ki van ez találva, még a koreográfia is!

Csak úgy utólag, tavaly Hardi Péter kapta a személyeskedő szitkozódó áradatot. Ő még ennyit sem szólt, mint Borika, némán tűrt. Viszont, mikor kifelé mentünk, az ajtó közelében ott állt ez a „megmondó” ember. Péter oda köszönt neki is, mint mindenkinek. Emberünk egy pillanatra megállt, majd ezt mondta: „Ismerjük mi egymást?” Így szó szerint! Ezt kérdezte attól az embertől, akit tíz perccel azelőtt a sárga földig eláztatott

 

 

Leidinger kitalálta, polgármester megvalósítja

– benyomásaim a közmeghallgatásról (3. rész)

 

A harmadik téma szintén kapcsolódik a helyi közlekedéshez. A polgármester a tervei közt sorolta fel, hogy az irdatlan csúcsidős forgalmat hogyan, miként kívánja megoldani. Egyik lehetőség erre, a csobánkai kereszteződés környékén közlekedési lámpa kiépítése. Az igaz, hogy lassítaná a forgalmat, de ritmizálná is, így talán nem alakulna ki feltorlódás, a jelenlegi se előre, se hátra helyzet…

Hoppá, hoppá! Miért is ismerős nekem? Csupán azért, mert már ezt is hallottam azon a közlekedési ankéton, amit Leidinger szervezett

Akkor most hogyan is van ez? Miután Leidinger kitalálta a polgármester megvalósítja? Vagy ez az ötlet az önkormányzat részéről is felvetődött már, csak nem publikálta? Érdekes összevetések nem?

Na de nekünk, az a lényeg, hogy valahogy oldódjon meg, és a lehetőségekhez mérten javuljon a város közlekedése.

 

 

És akkor a költségvetésről is…

– benyomásaim a közmeghallgatásról (4. rész)

 

Azért van egy pár új, és jó dolog, amit megtudhattunk a közmeghallgatáson. Aki ott volt tudja, aki nem, annak egy-két dolgot előhozok.

Minden ott megjelent lakos egy írásos beszámolóhoz jutott, melyen részletesen felsorolva a 2019-es költségvetés tervezete. Ezt, szinte minden adatát a polgármester szóban is ismertette, egy-két magyarázattal. Na ez az, amit mi a polgárok csak hallgathatunk, ehhez kellő rálátás hiányában nem tudunk mit hozzátenni. Ezt megteszik helyettünk a városvezetés szakemberei, és az általunk választott képviselők. Ha a bizottsági megtárgyaláson vagy a testületi ülésen felvetődik kérdés, ne adj’ Isten ellenvetés, azt már provokációnak tartják, minden úgy jó ahogy a tervben szerepel. Na de ez egy másik téma, nem is erről akarok most írni. Hanem amiket megtudtam, amikről most hallottam először most inkább erről.

A nyár végén lesz megkezdve egy parkoló kiépítése a futópálya közelébe! Ez jó, akik a város távolabbi részéről kocsival jönnek, nekik nagy segítség lesz, hogy biztonságban leparkolhatják autójukat.

Aminek nem örülünk, hogy hiába várjuk az állomás közelébe a nagy parkoló megnyitását, arra még sokat kell várni. A MÁV ugyanis itt fogja az állomások felújításához szükséges anyagokat deponálni… Na és az első a szentendrei állomás lesz. Hát ebből még évek is lehetnek.

Viszont, a ravatalozó mellett, kb. 20 gépkocsi parkolására lesz hely, ez jó, már nagyon várjuk!

Aminek nagyon örülhetünk még, és főként a Szelistyei lakók, a játszótéren fel lesz újítva a vizesblokk, sok szülő örömére!

A másik, a Szent István szobor és a szökőkút rendbehozatala.

E két tétel cirka 13 milliót vesz ki a költségvetésből. De már nagyon várják az ott lakók!

Megtudtuk még azt is, hogy a kevés műemlékeink egyike, a Marschalkó-villa teljes reménytelenségben pusztul!

Már 10 évvel ezelőtt is a rendbehozása 300 milliót tett volna ki! A mostani árakon meg már a csillagokig mennének a ráfordított költségek! Szomorú, ha ezek a tények, de ez így tényleg reménytelen. Esetleg egy pályázat, akár uniós is, ami felkarolhatná, ha van ilyen, talán segítene…

Amiket itt még megtudtam, például, hogy a hányatott sorsú AGAPÉ-nek azért kellett elhagyni a Művelődési Ház előterét, mert egy? vagy több? szülőnek ellenvetése volt ellene!?

Ha ez így van, köszönjük a város szegényei nevében a kedves szülőknek a részükre nyújtott empátiát…Bravó, így neveljétek gyerekeiteket!

Viszont, amire nagyon felkaptam a fejem, a város 11 tonna élelmiszert kap az Élelmiszerbank, közvetítésével, éves szinten! Ez nem semmi! Én erről most hallottam először, nem tudom, ti mit tudtok erről?

Egyik képviselő asszony foglalkozik vele, amiért köszönet illeti, ez sok munkával jár. Azt már csak remélni tudom, hogy ha erről én még nem is hallottam, azért eljutott azokhoz, akiket érint. Jó volna, ha ebből azoknak is jutna, akik már kérni, de még menni sem tudnak érte. Mert ők a legrászorultabbak! Mintha láttam volna már ilyet, hogy a polgárőrök hordanak ki a kieső részekre is némi juttatást, bár ebben nem vagyok biztos. Jó volna, ha oda is jutna ebből a segítségből, ahol olyanok vannak, akik még soha nem kértek, mert röstellik: Inkább némán tűrve nélkülöznek, éheznek….

Ezek a lehetőségek több emberhez kell, hogy eljussanak. Mint pl. annak is, hogy kisvárosunk egyik baromfi tenyésztője minden évben egy bizonyos darab előnevelt csirkét adományoz a rászorultaknak!? Ez szép, becsülendő! Csak az a gyanúm, nem sokan tudnak róla, az meg egy másik kérdés lenne, ismerünk olyanokat, akik már részesültek ebben?

 

A stílusról, ami maga az ember

– benyomásaim a közmeghallgatásról (5. rész)

 

Végezetül  a stílusról, a testületben a képviselők körében eluralkodott gyűlöletkeltés, a lejáratásról írok.

„Fejétől bűzlik a hal!” Mennyire igaz e közmondás. Ugyanis, ha elöljárónk nem engedi meg magának a megkülönböztető stílust, a képviselők sem fognak ez irányba menni. Nem hagyna ki egyetlen alkalmat sem, hogy lejárató, cinikus megjegyzés nélkül ne kommentelje a két ellenzéki képviselő szavait, tetteit. Ezzel lesüllyed egy olyan színt alá, ami nem méltó egy város polgármesteréhez! Lépten nyomon hirdeti, hogy a két képviselő rágalmaz, gyalázkodik a város ellen van! Hát kérem, ez a szemenszedett hazugság! Tessék nekem olyan írott szöveget, olyan videó felvételt mutatni, ahol e két személy, bárkit, főként a polgármestert gyalázza, rágalmazza! De a felvetést, a kérdést, a kritikát, ugye, nem soroljuk ide? Ha valaki azt mondja, lehetne költségtakarékosabban is gazdálkodni, az, ugye, nem gyalázkodás, nem rágalmazás. De az, mikor egy képviselőt haza küldenek vasalni, vagy városszerte elhinteni valakiről a lejáratást, az már az! Vagy olyan nyilatkozatot közzétenni, hogy azért megy simán, nyugodtan a testületi ülés mert Hardi nincs ott, azért ez már lejáratás! Mert nincs ott, aki kérdez, nincs ott, akinek javaslata van, akkor ez már örömhír? Csak az a jó képviselő, aki nem kérdez, aki nem beszél, és főként nem mond ellent? Ilyenkor jönnek elő az az esetek, amikor a képviselők elfogadnak, megszavaznak, (aláírnak) olyan munkavégzést ami több százezerrel túl van árazva? És ők a rendes becsületes emberek! Aki felveti, aki utána néz, az a megtestesült gonosz, az a város ellensége…

Más: elöljárónk panaszkodott, hogy a testületin is ez megy, mikor ő beszél, a két renitens állandóan sutyorog, beleszól. Hát, kérem, ez hazugság! Ezt már nem egyszer szóvá tettem, hogy mi folyik ott akkor, ha Hardi, vagy Andrásné felszólal. Na akkor van, de nem is sutyorgás, de van a fennhangon beszóló minősítés, a megjegyzés. Élen a polgármesterrel! A polgármester jobb oldala meg különösen aktív ilyenkor. Jobbra balra szórja a cinikus megjegyzéseit, amit aztán nevetgélés is kísér. Teljesen kimutatva, hogy aki éppen beszél, az őt abszolút nem érdekli, amit mond, annak nincs semmi jelentősége! Még a polgármester baloldalán ez annyira nem jellemző, bár előfordult. Mert ott még a titulus kötelez. Hogy ez így van, tessenek megnézni akármelyik videó felvételt a testületiről, ott van illusztrálva, amiről beszélek. Bár, már ez is megszűrve, hisz a TV munkatárs igyekszik oda koncentrálni, aki épp beszél. De a mikrofonba így is jól behallatszik minden. Hát még ha valaki ott a helyszínen, élőben látja! Tessék nekem, nekünk olyat mutatni, ahol a két képviselő udvariatlan, durva, gyalázkodó! Mert ilyen nincs! Még akkor sem volt, amikor egy felbérelt és kitanított felszólaló gyalázkodva személyeskedve szidalmazta őket

És végül egy kis személyes… Kifelé jövet a közmeghallgatásról, egy kis csoport mellett jöttem el. Ott volt a polgármester, és néhány hivatalbeli dolgozónő. Én elhaladva mellettük, rájuk köszöntem, szervusztok, viszontlátásra… egy két halk viszonzás volt, de a polgármester nem köszönt! Bravó, polgármester úr, ezt így kell csinálni! Én nem tudtam, hogy személyes ellenségek vagyunk, de ha igen, ön tett azzá! Bár amikor lehazugozott és kigúnyolt nagyon rosszul esett, de nem gondoltam volna, hogy ez egy magára valamit is adó polgármesternek elég ahhoz, hogy egy köszönést ne viszonozzon! Itt és most, megígérem nem lesz több ilyen, hogy én előre köszönök önnek!

“Hangosan gondolkodom” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Elek Icu! Nem igazán tudom elképzelni hogy miként fog működni a taxisok által üzemeltetendő tömegközlekedés. Lehet erröl bővebbet tudni? Az élelmiszeradományokról annyit,hogy ez már évek /évtizedek/ óta működik. A karitász ház lelkes dolgozói intézik nagy szeretettel és mégnagyobb lelkesedéssel. Szokott érkezni “állami” ellátmány is, de a legnagyobb része a Budakalászi Metro áruház adománya ahova hetente egyszer lehet elmenni /előzetesen egyeztetve hogy van-e elhozni való/ és el lehet hozni azokat az élelmiszereket amiknek nemsokára lejár a határidejük. A karitász dolgozói pedig közben /amikor már látszik hogy mennyi kaja lesz/ kiértesítik a rászorulók közül azokat akiknek elegendő a mennyiség és mire a kocsi megérkezik már sorbanállnak érte. Sokszor ők maguk viszik ki a csomagot, ha a rászoruló nem tud bemenni. Régebben sokszor vezettem a szálító autót , amíg azt az önkormányzat biztosította, most pedig úgy tudom hogy a karitász saját kisbuszát használják. Abból amit láttam nyugodtan elhiheti hogy rászorulók kapják a csomagokat és ezen az oldalon is megköszönném az ott dolgozók áldozatos munkáját. Neveket nem írnák, nem tiszteletlenségből hanem azért mert úgy látom ebben a “faluban” mindenből politika készül ezek az emberek pedig hovatartozás nélkül végzik /sok-sok éve/ áldozatos munkajukat. Köszönet érte!

    1. Kedves Matus László!
      Köszönöm az érdeklődését írásom iránt. Felvetéseire reagálva, hogyan fog működni a kisbusz a taxisok által működtetve? Megvallom én se tudok erről többet, csak amit a polgármester elmondott. Tőle lehetne a továbbiakat megkérdezni……..
      Az élelmiszerek kiosztásáról, hogy hol, kik, kiknek osztják, annyira nem tudtam semmit, hogy a közmeghallgatáson hallottam először róla. Az egyik képviselő asszony mondott róla egy-két szót. Én eddig, csak az AGAPÉ élelmiszerosztásáról hallottam, volt hogy segítettem is nekik az osztásnál. De olyan szokott lenni, hogy mi a Közösen a Városunkért Egyesület is csatlakozik, és sütünk, főzünk a rászorultaknak. Amikor én még a Sparnál dolgoztam, az 2010.ben volt, nem osztották ki a közeli dátumos élelmiszereket, mind ment a pocsékba! Nagyon örvendetesnek találom, az “új módit”! Annak meg főleg örülök, hogy a Karitász elvégzi ezt a munkát, tudom mivel jár. Én is csak köszönetet mondhatok nekik! Csak sajnálom, hogy nem hallottam eddig róla, pedig nem messze lakom a Karitász helyétől. Ha tudtam volna, ha mással nem tudok a rászorultakon segíteni legalább elmondom nekik a lehetőséget. Környezetemben is van egy pár rászoruló, rendszeresen segítettem nekik amíg volt lehetőségem.
      Ebben aztán semmi politika nincs, csak tudom milyen az, mikor még kérni is röstellnek, szégyellnek. Ezek azok az emberek, családok, akik még magukon is képtelenek segíteni és ők is elég sokan vannak.
      Végezetül, ismeretlenül is köszönet jár minden dolgozónak, aki ebben a munkában részt vesz……..

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.