Januári testületi ülésen

Választási évben vagyunk, érződik is már most a testületi vitakultúrában. A lakosság felé való nyitottság sosem volt jellemző, de mára oda jutottunk, hogy a képviselők sem kapják meg a szükséges információkat a döntésekhez.

Ki lehet kérni közérdekű adatként, amit a testületi döntés után 10-15 nappal kapunk csak meg. Nem tudhatjuk meg, a beruházások kivitelezésére a polgármester melyik 3 vállalkozót hívta meg, még a nyertes nevét is csak többszöri kérésre közlik. Új tagot delegáltunk a Pénzügyi Bizottságba, úgy hogy a nevén kívül mást nem tudtunk róla. Érdeklődésünkre az volt a válasz, hogy a polgármesternek van joga kiválasztani, és kész. Szavazzuk meg így! Nem ismerem, de szerintem ennél többet érdemelt volna ez a jelölt. Bemutathatta volna érdemeit, szakértelmét. Végül is egy köztiszteletben álló személyt vált ezen a poszton.

Különös, de polgármesterünknek úgy tűnik, még arra is jut energiája, hogyan lehet eldugni a képviselők elől a támadható előterjesztéseket. Mire gondolhatnék másra, amikor a lejárt határidejű határozatok végén találtuk meg egy korábbi határozat visszavonását: a tűzoltóságnak megszavazott 2,8 millió forintos kiegészítő támogatásról szólót. Méghozzá olyan indokkal, hogy a tűzoltóságnak erre a pénzre nincs szüksége, maguk mondtak le róla. Alá sem írták az erről szóló szerződést, ezért nem került kifizetésre. Mivel ez nem életszerű, megkérdeztem a tűzoltóság volt parancsnokát, aki ennek éppen az ellenkezőjét állította. Végül meg kellett szavaznunk, mert éppen egy határozatban szerepelt a 2019. évi költségvetési összeg megemelésével, ami úgyszintén 2.8 millió forintról szólt. Ezzel pedig be is bizonyosodott számomra, hogy a tűzoltóságnak mégiscsak szüksége volt, illetve van erre az összegre a gazdálkodásához.

A legnehezebb döntés elé akkor kerültem, amikor a Dera-patak rekultivációjáról szóló előterjesztést tárgyaltuk. 350 millió forint pályázati pénz felhasználásáról van szó, amit árvízvédelemre kapott a város. Végre sor kerül a sok szemét kiemelésére, túlburjánzott bokrok, növények irtására, de ugyanakkor 300 fa kivágására is. Az előterjesztés túl rövid, nem derül ki belőle sok minden, az sem, mi indokolja a sok fakivágást. Nem ígérték ennek későbbi pótlását sem. A szakértői anyagot nem kaptuk meg, de el kellett hinnünk, hogy van, és 2 éves előkészítő munka előzte meg. Igen ám, de az is kiderült, hogy ebbe nem vonták be a legtapasztaltabb szakértőt, az elmúlt évtizedek árvizeinek fő menedzselőjét, Leidinger István akkori tűzoltó parancsnokot. És válaszra sem méltatták Dukay Igor környezet és vízügyi szakértőt, aki felajánlotta segítségét. Ezek után hogy döntsön az ember felelősséggel?Aggódva, és bizonytalan érzésekkel szavaztuk meg, mert a 350 milliót már elfogadták erre a pályázatra a minisztériumban.

Mennyire hiteles az a városvezető, amelyik ilyen előterjesztéseket tesz a képviselők elé? Sem vita, sem meggyőzés nincs, minősítés annál több. A konstruktivitást úgy értelmezi, hogy mindent szó nélkül szavazzunk meg.

A kastély üzemeltetője is beszámolt ez évi üzleti terveiről, és Dikácz Péter igazgató válaszolt a kérdéseinkre. A kastély kulturális programjának bővítése lenne a cél, de ő maga is elismerte, hogy ez eddig nem sikerült. Felajánlottam a civil egyesületek segítségét a szervezéshez, illetve kastély bemutatók és idegenvezetés megrendezéséhez. Udvariasan megköszönte, de a polgármester és a jegyző asszony már nem támogatta a javaslatot, a kifogásaikat sorolták csak. A legviccesebb a polgármester úr ijedelme volt, hogy mi odamegyünk, és összetaposunk ott mindent, aztán pedig majd takarítani kell utánunk. Ő így látja a város civil közösségét, nem csoda hogy szinte valamennyi szervezet támogatás nélkül tengődik.

 

Nem lesz könnyű a képviselők munkája ilyen légkörben, ezért remélem, hogy októbertől változás lesz! Le kell váltani ezt az alkalmatlan városvezetést! Pomáz jobbat érdemel!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.