Pomázi Cseresznye a pomáziak és a turisták kiskátéja

Kinek az érdeke?


A legutóbbi testületi ülésen tárgyaltuk a helyi építési szabályzatról szóló előterjesztést, ami szintén számos kérdést vet fel. Ezek közül most csak egyet említek, a szelistyei földszintes házas beépítést.

Elöljáróban néhány mondat az építkezés történetéről.

A két helyrajzi számon lévő ingatlan még 2014 végén vagy 2015 elején a polgármester által számtalanszor feldicsért Netrax tulajdonába került . A cégről tudnunk kell, hogy többségi tulajdonosa, a  Casa Roja Limited 2016 februárjáig az egyik fő off-shore paradicsomnak számító Seychelle-szigeteken volt bejegyezve.

De maradjunk a szelistyei építkezésnél. A terület a helyi építési szabályzat (HÉSZ) szerint az építkezés idején az Lk-1-es építési övezetbe tartozott. Eszerint erre a területre az építtető köteles mélygarázst építeni. Erre a vizenyős területre? Igen. Miért? Az egyik testületi ülés szünetében még maga a polgármester mondta el, ennek az az oka, hogy így már majd nem lesz rá érdemes építkezni, mert a mélygarázs létesítésének kötelezettsége nagyon megdrágítja. Így maradhat beépítetlen a terület, s lehet belőle akár közpark is.

Ehhez képest nagy volt a meglepetésem, amikor 2015 kora nyarán kezdtek sűrűn kinőni a földből a Szelistyének ezen a részén is az épületek. Mélygarázs persze sehol. Amikor a szentendrei építési hatóság engedélyét az országos építési hatóságnál kifogásoltam, az építkezés le is állt. Egy hónapra. Aztán folytatódott. Amikor ennek okáról érdeklődtem a hatóságnál, s a dokumentációt kikértem, kiderült, hogy az építkezést átterveztette a beruházó. A mélygarázs az egyik sarokban lesz majd…

Nos, minden jel arra mutat, hogy az építkezést befejezték, ám mélygarázs sehol.

És akkor elérkeztünk a mostani testületi üléshez, amely ugyanazt a területet Lk-1-es övezetből Lke 15-ösbe sorolja át. És persze mélygarázsnak már nyoma sincs benne. Vajon miért alakította így a főépítész a besorolást?

Tudnunk kell egyébként, hogy a Lk besorolási övezet „kisvárosi” övezetet jelöl, az Lke pedig „kertvárosit”. Vagyis az új helyi építési szabályzat egy magasabb értéket képviselő övezetből egy alacsonyabb értéket képviselő övezetbe minősíti vissza a területet. Ebből következik, hogy az ingatlanok értéke az átsorolás miatt alacsonyabbá válik. Nem keletkezhet ebből kártalanítási igénye a tulajdonosoknak?  Mert mit jelent a gyakorlatban az új besorolási övezet? Például azt, hogy eddig 8 méter magas épületet lehetett építeni a területen, most már csak 5,5 métert. És az új besorolási övezet leírásából már hiányzik az amúgy mind ez idáig elmaradt mélygarázs építésének a kötelezettsége. Vajon miért…?

És a kérdéseket még sorolhatnám – miért csak részleges közművesítést ír elő a szabályzat? Szakmailag nonszensz az is, hogy a besorolási övezet zártsorú építkezést ír elő, miközben ahogy az a képen is látszik, nem az valósult meg.

A kérdéseket a testületi ülésen is feltettem, de választ nem kaptam rá.

Így most már csak azt kérdezem, hogy az értékvesztések miatti esetleges kártérítési igényért vajon ki fog helyt állni? Mozolai Lajos, a Netrax erős embere, netán a szakmai előkészítő Kiss Gabriella főépítész, esetleg az előterjesztő Vicsi László polgármester, vagy az előterjesztést mameluk módjára megszavazó képviselőtársaim? Vagy pedig mi, vagyis a pomáziak, az adóforintjainkból?

Ez utóbbi kivédése érdekében vélhetően vissza kell majd állítani a mostani besorolási övezetet. Hogy ne érje kár a várost, és annak lakóit.


Bejegyzés dátuma:

Kategóriák:

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük