Túlélni a borzadályt

Még mindig a Margitligeti úti fákról

Remélem, sokan emlékeznek még a tavaly őszi, a Margitligeti úti építkezést megelőző vitára. Pontosabban a vita egyik tételére. Azokra a 10-20 cm-es fákra, amelyek 86-108 cm-esre majd a legvégén már egy-két méteresre nőttek. Eltelt háromnegyed év és helyreállt az igazság…

Tehát Hardi Péter vezetésével a helyi ellenzék túlárazottnak vélte a beruházást, különösen a 2 db 10-20 cm-es fa kivágásáért kifizetendő több mint hatszázezer Ft-ot. A polgármesterünk igaza bizonyítására bevetette az egyik önkormányzati alkalmazottat is. A főtanácsos asszony „önként, társadalmi munkában” készített egy látványos prezentációt, melyekben ízekre szedték Hardi Péter „vádjait”. Gyönyörű színes mintás járdarészleteket láthattunk, a munka extrém nehézségeiről hallhatunk, és arról, hogy mennyivel komplexebb ez a munka. Mielőtt a lényegre térnék csak még egy picurka adalék: megmagyarázták, hogy Hardi úr hibásan beszél járdaépítésről, mert a helyes kifejezés út, járda és csapadékvíz-elvezetés lenne. Miközben a saját anyagukban is következetesen járdaépítésként szerepel…

A szintén saját maguk által leírt két 10-20 cm-es fa helyett bemutattak egy átmárőjében 86 cm-esnek és egy 108 cm-esnek gondolt fát, hogy ezt kell kivágni. A későbbi vita során a főtanácsos asszony már egy-két méter átmérőjű fákról írt. Közben szakmaiságát fitogtatva kijelentette, a tervrajzon világosan és egyértelműen szerepel, melyik két fa lesz kivágva, ezért ezt nekünk is tudni kéne. Itt jegyzem meg, én speciel még nem láttam a tervrajzot. S tudtommal  a Margitligeti út lakói valamint a környékbeliek sem. /Közállapotainkra oly jellemzően minket, pomáziakat egyáltalán nem, vagy csak vonakodva és kivételesen vonnak bele a saját ügyeinkbe. Mintha zavarná őket a demokrácia, és ezt néha hangoztatják is. Elég, ha ők tudják a dolgokat, hisz ők a „kiválasztottak”./

Mikor megismertem az önkormányzat álláspontját, nagyon elszomorodtam. A tervezett diófa kivágását teljesen szükségtelennek tartottam. Nem volt útban a járdának, teljesen egészséges volt.  Azt is kéne tudniuk a „hozzáértőknek”, hogy a diófa gyökérzete lefelé nő és így nem tett volna semmilyen kárt a járdában. Ráadásul a jegyző asszonytól kapott adatigénylésre kapott válasz szerint engedélyt sem kértek fák kivágására. Remélem a jegyző, miután hivatalból tudomást szerzett az engedély nélküli fakivágásokról, a szabálysértési eljárást hivatalból már elindította. (Tudom: naiv álmodozó vagyok.)

Az építkezés jelenleg a vége felé jár. Az utolsó métereken is lerakták a szép színes helyett a sokkal olcsóbb, egyszerűbb, szürke betonkockákat. Közben kivágtak egy nagy akácfát is, melyről mindezidáig szó sem esett, de szerintem is indokolható a kivágása. (Bár ehhez egy tényleges szakértő véleményét szívesen elolvastam volna) Ezután kivágták a két 10-20 cm es fát is. Minden rendbe van?
Azt ígérték, kivágnak két 10-20 cm-es fát.  Kivágták. Aztán azt is mondták, azért kerül ez olyan sokba, mert az a két 10-20 cm-es fa sokkal nagyobb. Hát legyen, akkor kivágtak két sokkal nagyobbat is.  Elvégre a TERVRAJZ! Rend a lelke mindennek. Szakértők vagyunk, nem Mekk-mesterek.
Félénken, csendben azért megkérdezném: Mi van azzal a másik fával? Azzal a 108 cm -essel, azzal a majd két méteres nyárfával?
Jaj, nehogy félreértsék! Dehogy akarom azt kivágatni. Őrülök hogy az túlélte ezt a borzadályt. Viszont emlékszem arra a fölényes kioktatásra, arra a szakmai arroganciára, azokra a gúnyos, győzedelmes, megvető tekintetekre, mikor bemutatták a kivágandó nyárfát.  Számomra ebben a 10-20 centisről indult majd több lépcsőben közel két méteresre duzzadt, kivágandó, de végül mégsem kivágott fában megtestesül mindaz, ami városunk vezetésére oly jellemző, s ami elfogadhatatlan.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.