Múlt héten szerda estétől vasánap estig önkénteskedtem Pomázon, a lovasíjász világkupán. Mikor megkérdezték tőlem, hogy összefoglalva mit tudok mondani a világkupán való munkáról, rögtön kijavítottam őket, hogy nem csak munka, amit csináltunk. Persze, nem mondom, hogy nem fáradtunk el, de ezt feledtette a társaság, a finom ételek és legelsősorban a látvány. Ha a sok tennivaló közepette volt egy kis időm, nagy élvezettel figyeltem a versenyzőket minden korosztályban. A bemondók mindenről tájékoztatták közönséget és így figyelemmel kísérhettük a pontszámokat, kinek mennyi tapasztalata van és hogy a lovas íjász magához képest hogy teljesített. Sokan kérdezték,megérte-e a szabadidőmet feláldozni, de én egyszerűen nem tudtam nem ott lenni.
Eredmények és információk a sajtóközleményből:
A hétvégi Nemzetközi Lovasíjász Világkupa és Nagydíj bajnokságán 13 ország 63 lovasíjásza állt rajthoz, hogy megméresse magát magyar, koreai, valamint lengyel versenystílusban, a pomázi Magyar Vár Tábor területén. Senior és junior kategóriában a hazai versenyzők léphettek fel a dobogó legfelső fokára, de csapatversenyben is a magyarok teljesítettek a legjobban. Továbbá szintén kiváló eredményeket értek el a Lovasíjász Extrém kihívásai során.
A további részletekről az alábbi sajtóközleményben lehet olvasni.
Vélemény, hozzászólás?