A szenvedelmes kertész kalandjai – 4. Azért is veteményezek!

Márciusban a kertész reggeltől estig a kertben van – általában -, de most bizony örül, ha az időjárás engedi, hogy négy napjából felet kint dolgozzon. Hiába mondják, hogy havazás jön, a veteményezéssel nem várhatunk, mert aztán nyakunkon a tavasz, mi meg nem fogjuk győzni a sok munkát. A hidegtűrő magok, mint borsó, répa, saláta, mángold, cékla, ha most belekerülnek a földbe, legfeljebb várakozni fognak a jobb időre, mint mi, de már készülődnek, mocorog a csíra, hiszen van elég nedvesség a földben, aztán robbanás-szerűen indulhat a növekedés.

Egészen kis területtel is érdemes elkezdeni a kertészkedést. Egy 4 x 2 méteres területen a következőket veteményeztem el: 4 sor zöldborsó, sorközbe 3 sor saláta, 3 sor répa-kapor és 2 sor retek. A répát kaporral együtt szoktam vetni, a kapor gyorsan nő, jelzi a sort, és mire a répának helyre lesz szüksége a növekedéshez, a kaprot kiszedjük a zsenge tökfőzelékhez, vagy a kovászos uborkához. A répasorok közé kötelező védőnövény a hagyma, azaz dughagymákat tettem a répalégy ellen, amit szintén elfogyasztunk, ha már kell a helyük.

A zöldborsó sorai mellett a tavalyi uborka hálója látható, hiszen a borsó is szívesen kapaszkodik fel a kacsokkal valamilyen támrendszerre, hálóra, vesszőrácsra, hacsak nem kifejezetten alacsony növésű fajtáról van szó, mint pl. a rajnai törpe. Igyekszem nem elfelejteni, hogy minden innen kiszedett növényt megmérjek felhasználás előtt, hogy kiderüljön mekkora hasznot hoz ez a 8 nm terület. Magam is kíváncsi vagyok rá.

A magokra most is, mint mindig, érett komposztot szórok, amelyből gondosan kigyűjtöm a cserebogár (vagy rózsabogár) lárvákat, magyarul pajorokat. Nem kell sokáig várni, és rövidesen megjelennek a rigók, hogy befalják ezeket a fehérje-bombákat. A rigó röptében kikap egy pajort a tálból, irányba igazítja, és már nyeli is, így tudnak igazán felerősödni a költési szezonra. Nemcsak az egész télen tartó napraforgómag etetéssel, de ezekkel a csemegékkel is igyekszem magunkhoz szoktatni szárnyas barátainkat, akik bőven meghálálják a terített asztalt, rengeteg kártevőt kigyűjtenek a kertben, szükségtelenné téve a vegyszeres rovarirtást.

A kerti munkára nem legalkalmasabb időjárásnak is van előnye, mégpedig az, hogy a legszenvedelmesebb kertész is lelkiismeret furdalás nélkül elmehet kirándulni. Az erdőben lehet a legtöbbet tanulni, a vadon termő növényeken tudhatjuk a legjobban lemérni, hogy hol is tart a tavasz.

Nem a Pilisben voltunk, kicsit távolabb, ahol kezd nőni a medvehagyma, megtaláltam az idei – nekem első – ehető gombát, és igazi ritkaságot is láttunk. Egy kis tavacskában tarajos gőték petéit és a kifejlett egyedeket is lencsevégre kaphattunk.

Nagyon szurkolok nekik, hogy ne fagyjon be a víz, mert azt valószínűleg nem élik túl. Remélem, hogy rövidesen visszaáll az évszakok rendes menetrendje. Addig is hétfőn, 19-én megnézem a szentendrei P’art mozi ÖkoP’arty klubjában az Évszakok c. francia természetfilmet (http://partmozi.hu/). Következő hétvégére pedig szigetszentmiklósi kirándulást javasolok, ahol a Víz világnapjához igazodva lesz Öko-Sziget negyedszer .

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.