A Visegrádi-hegység híres útvonalai: a Spartacus-ösvény és az Apátkúti-völgy

 

A Magyar Turista Egyesület Pomázi Osztálya a júliusi túráját a Pilisszentlászló — Visegrád — Pilisszentlászló útvonalra hirdette meg. Már több mint öt éve folyamatosan minden hónap első szombatján együtt túrázunk. Évek alatt kialakult egy 50-60 fős szimpatizáns csapat, melyből mindig a ráérők jönnek a túrákra. Az időjárás is eddig (MÉG) mindig kegyes volt hozzánk.
Ezúttal viszont már a szombatot megelőzően napok óta komoly esőket ígértek. Nem vettem komolyan. Péntek este aztán elkezdett esni és egész éjjel folyamatosan esett. Szombaton reggel felkelve első utam az ablakhoz vezetett. Még mindig esett. Az időképen megnézve az aktuális és várható felhőképet meggyőződtem, hogy 8 óra körül eláll. 8: 35-re lett előre hozva az indulás a HÉV-pótló buszközlekedés miatt. Összedobáltam a holmim, és indultam az állomásra, hogy időben odaérjek. Itt sikerült megtalálni a Hév-pótló megállási helyét, és közben Istvánnal és Ágival is találkoztam. Hárman indultunk el Szentendrére. Tudtam: a túra így már biztos meg lesz tartva. Szerencsére a végállomáson még várt Endre és a másik István. Gyors jegyvétel majd indultunk is Pilisszentlászlóra. Út közben a volánbuszon kielemeztük, hogy az előrejelzések szerint délig nem is várható további csapadék. Szentlászlón elkészült a „csapatfotó”, majd azonnal elindultunk a zöld sávon. Kellemes tempóban hagytuk el a falut, és az erdőszélig sikeresen kerülgettük az útszélétől útszéléig tartó pocsolyákat. Aztán végre beértünk az erdőbe. Kellemesen hűvös időben, friss levegőn az erdő hangos csendjében hamar elértük a Spartacus-ösvény kezdetét. Sár nem volt. Enyhe emelkedőn, bükk- és tölgyerdőben váltakozva haladva értük el az ösvény középső, legszebb részét. Itt pihentünk elsőnek nagyobbat. A következő fél óra elmondhatatlan volt. Bár mindnyájan voltunk már erre, de minden alkalommal újabb varázslatban van részünk.A távoli Szent Mihály-hegy sziklái, a Prédikáló szék kilátója, a Duna ezüstős kék sávja, az erdő eső utáni színei, az ég világoskékje, egyszóval a természet olyan harmonikus pazar összhatást produkált, hogy mesébe illő volt.

Közben az elmúlt idők viharjainak nyomai gyakran visszahoztak a földre. Kidőlt fák, sziklákat tovább gördített vízátfolyások, elmosott útszakaszok figyelmeztettek, hol vagyunk. Aztán hirtelen vége szakadt ennek a tündérvilágnak. Még párszáz méter a máskor oly csodaszép, de most átlagosnak tűnő erdőben, és megérkeztünk a Jenő kunyhóhoz. Itt pihentünk meg ismét. Ettünk-ittunk, beszélgettünk. Majd beszélgetve elindultunk ismét, és azonnal sikerült túlmenni a letérésen.  Körülbelül 200 m után tűnt fel. Bár ez az út is ugyanoda ment volna, és talán még rövidebb is, mégis visszamentünk mert a másik sokkal szebb. Fél órán belül le is értünk az Apátkúti-völgybe. Ezt a levezető szakaszt nem tudtuk sár nélkül megúszni. Az aszfaltra érve gyorsan sártalanítottuk magunkat, és a piros jelzésre átváltva haladtunk Szentlászló felé. A Kaán-forrás után egy buszra való lelkes fiatalért utol minket. Épp a patak egyik oldaláról a másikra jutást gyakoroltuk (sokszor), ezért inkább félreálltunk. Érdeklődésünkre, hogy iskolások-e és ha igen, melyik intézményből, azt a meghökkentő választ kaptuk, hogy munkahelyi csapatépítésen vesznek részt. Azt is megtudtuk, azért ilyen fiatalok, mert informatikával foglalkoznak. Jó volt látni ennyi lelkes fiatalt az erdőben. Mi meg szép komótosan, beszélgetve mentünk egyre feljebb. Aztán csak vége lett a völgyfenéken haladásnak és egy fahídon átérve felcaplattunk a patakmederrel párhuzamos szekérútra. Innen pár perc alatt ott voltunk a falu szélén lévő nyaralóknál, aztán a szélső családi házaknál, ahol az út is átváltott aszfaltszőnyegbe.  Öt perc múlva megpillantottuk a kék sáv jelzést. Ebből tudtuk, hogy hamarosan visszaérkezünk a falu közepére.  Összegezve elmondhatom: nagyon rossz előjelek után ragyogó időben egy tökéletes útvonalon haladó túrát sikerült ezzel a kis csapattal megtenni. Köszönöm nektek ezt a szombatot.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.