Akikre szívesen emlékezünk: Mattyók Aladár építész

mattyok_aladar_1908Sorozatunkban azok a pomáziak szerepelnek, akikre büszkék vagyunk, vagyunk, mert településünk hírét vitték a világba vagy – ami ugyanilyen értékes – közmegbecsülésnek örvendtek a környezetükben.
OZORAI MAGDOLNA, a sorozat szerzője eddig bemutatta:
Alföldi András világhírű régészprofesszort,
Almásy Sándor főispánt,
Glykais Gyula kétszeres olimpiai bajnokot,
Krause Ottó-Hermann költőt, drámaírót és publicistát,
Bárányos Károly minisztert.

Ezúttal pedig Mattyók Aladár nemzetközileg is elismert építészt,
Mattyók Aladár (Pomáz,1880 – Budapest,1960) – egyike a legtermékenyebb magyar sportépítészeknek.

Mattyók Aladár 1880-ban[1] született Pomázon hét gyermekes család harmadik gyermekeként. (Testvérei: Dezső, Géza, Kálmán, Júlia, Bence, László)

Édesanyja Richter Antónia, édesapja Mattyók Bence (1848 – 1890) a pilisi felső járás főszolgabírója volt.[2] Nevéhez fűződik az 1880-as években az első pomázi óvoda létrehozása. Vezetője Steibe Jolán, a későbbi vívó-olimpikon, Glykais Gyula édesanyja volt. Ez az óvoda 1895-ig üzemelt bérelt helyen az un. Horváth házban a Plébánia utca 1. sz. alatt.

Mattyók Bence természetkedvelő lévén felismerte a turizmusban rejlő lehetőségeket, maga is tevőlegesen vett részt 1888-ban a Magyar Kárpát Egyesület Budapesti Osztályának megalapításában.

Matyók Bencének nem adatott hosszú élet. Gyermekei mindannyian kiskorúak voltak – a legidősebb is alig 13 éves múlt – mikor elvesztették édesapjukat. A család azonban több generáció során is jeles, tehetséges embereket tudott felmutatni. Ilyen például a dédunoka dr. Kovrig Bence (Benneth Kovrig) Kanadában élő történész politológus professzor, aki Mattyók Géza unokája és 1993-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét Az özvegy édesanya fontosnak tartotta, hogy gyermekei felsőfokú végzettséget szerezzenek. László (1886-1944) és Kálmán (1881-1920) katonai pályára léptek. Géza és Aladár mérnökök lettek. Bence fiuk  a Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett.

mattyok_haz
Mattyók – ház a Hunyadi utca 2.

A gyermekek valamennyien Pomázon nőttek fel a mai Hunyadi utca 2. szám alatti házban, amit valószínűleg édesapjuk építtetett. (A házat 1930-ban adták el Steller Antalnénak.) A ház jelenleg több tulajdonosé, mai formájában már rossz állapotban van. A pomázi értékekre igen fogékony és szintén pomázi születésű dr. Szilárdfy Zoltán művészettörténész egy előadásában megjegyezte, hogy a ház és a kertben lévő malomkőből készült asztalok és padok védettséget érdemelnének.[3] Pomázon korábban a Mattyók családról utca volt elnevezve. Az utca nevét 1948-ban Vasvári Pál utcára változtatták.

A család egyik jeles tagja Mattyók Aladár építész, méghozzá korának egyik legtermékenyebb nemzetközileg is számon tartott sportépítésze.

Sokoldalú és termékeny munkásságának szinte hiánytalan méltatására álljon itt a korabeli sajtó idézete:

FTC stadion távlati képe
FTC stadion távlati képe

 „Mattyók Aladár nevét nem az FTC-stadion megépítése tette ismertté a magyar sportkörökben, de ez az alkotása az, amely úgy a mai, mint a jövő sportnemzedékből is majd mindenkor csodálatot vált ki. Ez az alkotása az, mely előtt a világ bármely tájáról itt járt külföldi is csodálkozva állott meg és az elragadtatás hangján nyilatkozott. Néhai jó Springer Ferenc dr-nak köszönhetjük, hogy ez a grandiózus sporttelep ma a magyar fő városban áll, de Mattyók Aladár érdeme és tudásának a hirdetője az, hogy az FTC stadion ilyennek készült el. Mattyók Aladár nevét már a régi idők óta ismerjük a sportban, mint ifjú sportember az atlétikában, az úszásban, a futballban, majd később a teniszben és vívásban is szép eredményeket ért el. A mikor az aktív sportolás teréről már visszavonult, akkor sem lett hűtlen ifjú kori szerelméhez. Mattyók Aladár mindenkor kivette részét az egyesületi sportéletből. Előbb a Műegyetemnél, majd később és most is az FTC-nél, mint annak alelnöke szolgálja a magyar sportot.

Az FTC pálya avatásán: középen, szőrmegallérral, Mattyók Aladár tervező, bal szélen Takács István főpallér - 1911
Az FTC pálya avatásán: középen, szőrmegallérral, Mattyók Aladár tervező,
bal szélen Takács István főpallér – 1911

Sportkarrierjére azonban az FTC-pálya megépítésével tette rá a koronát s az építész zsenialitása így olyan emléket emelt a sportembernek, amilyennel alig dicsekedhetik más. És olyan sporttelepet adott a magyar sportnak, amilyennel Európa kevés városa dicsekedhet.
A magyar közönség mindig tisztelettel ejti ki Mattyók Aladár nevét, valahányszor a nagy sporteseményeken kellemes perceket szerez nekik az a nagyszerű látvány, amit a csodálatos sporttelep varázsol elé.”
(Nemzeti Sport)
Mattyók Aladár okleveles mérnök volt, akinek a Fradi pálya építésén kívül nem egy sportlétesítmény őrizte alkotó kezét. A Millenáris, a BEAC, BBTE, BSZKRT, MAFC pálya Budapesten, míg a vidékiek közül a debreceni és a pécsi egyetemi sporttelep készült Mattyók tervei alapján.
Az FTC-ben hosszú évtizedeken keresztül töltött be vezető tisztséget, több beosztása mellett a klub alelnöke és ügyvezető elnöke is volt. A legmaradandóbbat azonban minden munkája közül az FTC-pálya fatribünjeinek építésével, majd bővítésével és korszerűsítésével alkotta. Tőle származott az a mondás:
– A sporttelep az egyesület élete, ettől függ léte vagy nem léte!
Azért, hogy a Ferencvárosi Torna Club élete ilyen szépen alakult, az utókor hálás szívvel emlékezik a pályatervező Mattyók Aladárra is.

Kövessük nyomon időrendben is ezt a termékeny életpályát.

Mattyók Aladár a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészi diplomát. 1911-ben önálló építész irodát nyitott. Több munkában működött együtt a kor másik nagy építészével, Hajós Alfréddal. Az intenzíven sportoló, nyelveket tudó fiatalember építészi munkáját jól ötvözi sportolói tapasztalataival. Tervezési munkáját külföldi utak előzik meg és az ott látottakat szerencsésen ötvözi a helyi viszonyokkal. Ekkor már Budapesten él. Felesége Lipiczky Anna. A házasságból két gyermeke születik: Anna és Éva. (Éva lánya bútortervezést tanult.)

 Kiemelkedő sportlétesítményei:

1911 – Üllői úti FTC pálya

FTC pályáról készült első fénykép felvonulási épületekkel
FTC pályáról készült első fénykép
felvonulási épületekkel

Méreteit tekintve a hossza 134 méter. A mintegy 80 m hosszú és 14 m magas nagy tribün 4.500 ember befogadására alkalmas. A nagy tribün éppen a József főherceg lovassági laktanyával szemben épült és földszinti helyiségeiben vagy 20 szoba, öltözők, minden helyiség mellett fürdő és tágas tornaterem van végig a tribün alatt.
Szemben a nagytribünnel – az Üllői úti oldalon – van a fedett állóhely, szintén 80 m hosszúságban. A nagy tribün előtt és oldalt betonlépcsőzet fut félkörben.

A korabeli sajtó elragadtatottan így kommentálja az építészetnek eme kiemelkedő teljesítményét:

„Akárhogy nézzük, monumentális alkotás, és örvendenie kell minden tisztességes sportembernek, hogy létrejöhetett.” A tribün alatti tornateremben volt az ünnepi ebéd, amelyen külön méltatták a létesítmény tervezőjét, az egyesület alelnökét, Mattyók Aladárt.

csaszi_1926-pg
Császárfürdő 1926

1926 – Császárfürdő átépítése

1926-ban itt rendezték meg az első úszó- és vízilabda Európa bajnokságot.

 

 

deac_muzealis_erteku-fedett-tribun_napjainkban1926 – Debreceni egyetemi sporttelep DEAC

A korabeli sajtó az alábbi elismeréssel illette a sporttelep kialakítását:
1926 áprilisban arról számolt be a Keletmagyarországi Sporthirlap, hogy „a pálya vízvezetékkel van körülvéve, tíz csappal, hogy állandóan locsolni lehessen” a fűkockákat.
„A 25 méteres, emeletes betontribün a modern sport minden követelményét magában foglalja. A földszinten szolgalakás, iroda, atlétikai és futballöltözők fürdőszobával és társalgóval vannak elhelyezve. A fürdőszobákban hideg és meleg vizes zuhany, az öltözőkben kényelmes szekrények és padok állnak a sportolók rendelkezésére.” (Debreceni Hétfői Újság 1927. december 27.)

Millenáris - 1928
Millenáris – 1928

1928 Millenáris

1928-ban Budapest kapta a kerékpáros világbajnokság rendezésének lehetőségét, amelynek helyszínéül a Millenárist jelölték ki. A világbajnokság előtt a Millenáris sporttelepet Hajós Alfréd és Mattyók Aladár (betonteknő) tervei alapján teljesen átépítették, a pályát 415 méterre rövidítették. A 100 km/órás sebességre tervezett szögállása az egyenesekben 12°, a fordulókban pedig 38,9° volt. A lelátók bővítése következtében a nézőtér befogadóképessége 14 ezer főre emelkedett, és a világítást is korszerűsítették. Így a kerékpár világbajnokság előestéjére Budapesten felépült “Európa egyik legjobb fekvésű és legmodernebb versenypályája.”

A pályát a magyar versenysport bölcsőjének tekinthetjük, és a mai napig ez az egyetlen országos felnőtt kerékpáros pályaversenyek megrendezésére alkalmas létesítmény.

Testnevelési Egyetem épületei (helyszínrajz)
Testnevelési Egyetem épületei (helyszínrajz)

1929 BSZKRT sporttelep

1928/29 – Testnevelési egyetem néhány épülete

Az 1928/29-es tanév jelentős fordulatot hozott a főiskola létesítményellátottságában, éppen az utolsó órában, hiszen a létszámában egyre gyarapodó TF további fejlődését elsősorban a helyiség- és pályahiány hátráltatta. A Polgári Iskolai Tanárképzőt Szegedre helyezték és Klebelsberg Kunó 73.463/1928. XIII: ü. o. számú rendeletével a Győri út 11-13 és az Alkotás utca 44-46. számon található épületeket “összes természetes tartozékával” együtt a TF részére átadta és egyidejűleg az internátus, a konyha, valamint a tornacsarnok felszerelését a főiskolának adományozta.
A szakszerű oktató-nevelő munkához a rendelkezésre álló területek a modern követelményeknek megfelelő átalakítására is szükség volt.

Mattyók Aladár mérnök tervei szerint megkezdődött a munka, melynek eredményeként az átalakításokon kívül sporttér létesült…

Az épülő Margitszigeti Sportuszoda 1930.
Az épülő Margitszigeti Sportuszoda 1930.

1930 – Margitszigeti Sportuszoda

A gyógyszállóval egybeépítendő fedett uszoda tervét Hajós Alfréd, Mattyók Aladár és Sebestyén Artúr műépítészek saját kezdeményezésükből készítették el, Végül Hajós Alfréd által tervezett uszoda épült meg, ez volt a világ első nézőteres fedett uszodája, ami nemzetközi elismerést vívott ki célszerűségével, méreteivel, szépségével.

Szentesi strandfürdő 1932
Szentesi strandfürdő 1932

 1932 – Szentesi strandfürdő 

 A Szentesi Hírlap 1932. június 19-én megjelent száma interjút közölt dr. Farkas Béla főispánnal, aki nagy jelentőségű nyilatkozatot tett a szentesi strandfürdő létesítéséről. „Hosszú, fáradságos munka és sok előkészület után végre oda jutottunk, hogy a strandfürdő létesítésére a mai napon (jún. 18.) megalakult a korlátolt felelősségű társaság, amely Szentesi Sportuszoda Társaság néven megkezdte működését. A strandfürdő Mattyók Aladár műszaki tanácsos tervei alapján készül;
1932 szeptember 4-e – avatás időpontja …..Lázár Andor dr. országgyűlési képviselő, az OTT elnöke az alábbi szavakkal adott engedélyt a strandfürdő megnyitására:
“Az uszodára az Úristen napja süt le rá s most, amikor abban a boldog tudatban, hogy jót cselekedtünk, átadom az uszodát rendeltetésének, kérem a magyarok Istenét, adja áldását erre a munkára, bőséges kegyelmét arra a nemzedékre, amely hivatva van arra, hogy azt, amit apáik elvesztettek, törhetetlen akaraterővel visszaszerezték és újra dicsővé és naggyá tegyék.”

Székesfehérvári Városi Strandfürdő 1934
Székesfehérvári Városi Strandfürdő 1934

1934 – Székesfehérvári Városi Strandfürdő

Mattyók Aladár tervei alapján, az egykori korcsolyapályához kapcsolódó rétségen épült fel. A Malom-csatorna beboltozása tette lehetővé a korszak egyik legnagyobb beruházásának, a strand, a Csitáry-víz, valamint a már meglévő Rózsáskert együttesnek az összekapcsolását a nagy, modern városi parkká való fejlesztés tervével. A strand 1934. évi avatásakor medencéje nemzetközi versenyek tartására alkalmas uszodának számított. Modern hangvételű épületkompozíciójából mára a medencéket közrefogó két öltözőépület és az árkádos sarki bejárati építmény maradt fent.

A székesfehérvári Csitáry G. Emil uszoda nevét a város egykori polgármesteréről kapta, aki hévíz után kutatva – hogy legyen meleg fürdője a városnak -, akadt rá a róla elnevezett forrásra.  1934-ben Csitáry G. Emil és Hóman Bálint kultuszminiszter nyitotta meg a létesítményt.

Parád strandfürdő 1934-1937
Parád strandfürdő 1934-1937

1934 -1937 Parád strandfürdő (A strandot 1995-ben bezárták és az épületeket 2002-ben lebontották.)

A meglévő strandfürdőt teljesen átépítették Mattyók Aladár és Lehóczky György Bauhaus-stílusban fogant tervei alapján. 1934-ben elkészült a nagy úszómedence (ötszáz négyzetméter) s a kisebb (kilencven négyzetméter) gyermekmedence, két öltöző és étkező. A fürdőmedencék vizét 24-25 Celsius-fokra melegítették fel. A munkákat 1937-re fejezték be, addigra készen állt a büfé, az autópark s a játszótér. A fürdő építkezések 1941-ben a tiszti lak elkészültével és a strandfürdői gépház és mosoda átadásával lezárultak. –

BEAC pálya
BEAC pálya

Nevéhez fűződik még BEAC, BBTE, MAFC pálya Budapesten, míg a vidékiek közül a debreceni és a pécsi egyetemi sporttelep és számos vidéki strandfürdő és sporttelep építése

 

 

 

 Mattyók Aladár könyvei:

Magyarország Kormánya 2015-ben Mattyók Aladár emlékére szakmai díjat alapított, amely a sport infrastruktúra-fejlesztés terén kiemelkedő tevékenységet végzők munkájának elismerésére adományozható.

Megjegyzések:

[1] Publikus források a születési időt 1882. december 28-ra teszik, azonban az anyakönyvi nyilvántartások és az egyéb családi adatok ennek ellentmondanak. Ugyanis Júlia nevű húga 1883. január 21-én született. Fentiek szerint helyes az anyakönyv adata, 1880. január 1. még ha azt kézírásból rögzítették is. A Benedeknek anyakönyvezett testvér minden más okiratban Bence néven szerepel. /Az adatbázist kéziratos anyakönyvekből készítik önkéntesek. A rögzítéskor is, meg az eredeti beíráskor is előfordulhatnak pontatlanságok a nevek írásában./ forrás: https://familysearch.org/search/record/results?count=20&englishSubcountryName=Pest-Pilis-Solt-Kiskun&query=%2Bsurname%3AMatty%C3%B3k%20%2Bbirth_place%3APom%C3%A1z%20%2Bbirth_year%3A1877-1887~%20%2Brecord_country%3AHungary%20%2Brecord_subcountry%3A%22Hungary%2CPest-Pilis-Solt-Kiskun%22
[2] A Mattyók család  1622-ben kapott nemes címet. Talán kevésbé ismert, hogy a főszolgabírói tisztség a vármegye által választott tisztség, és feltétele volt, hogy csak jogászi végzettségű nemes ember volt választható.  A főszolgabíró és a főispán volt a járás két vezető embere.  Pomáz 1940-ig járási székhely volt. Mattyók Bence idejében a járáshoz tartozott: Békásmegyer,  Borosjenő, Csobánka, Dunabogdány, Hidegkút, Kalász, Kis-Oroszi,  Nagykovácsi, Piliscsaba, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pócsmegyer, Pomáz, Solymár, Szigetmonostor, Tótfalu, Üröm, Visegrád, Vörösvár
[3] A Mattyók házat a 20. században a Steller család lakta. A Módos polgári ház ebben az időben különösen szép berendezéséről volt nevezetes. A Steller család utolsó pomázi tagja Steller Mária az 1980-as években halt meg. Ő a többi között az Országos Nép- és Családvédelmi Alap egyik megalapítója és szervezője volt a háború előtt

Források:

“Akikre szívesen emlékezünk: Mattyók Aladár építész” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.