Pomázi Cseresznye a pomáziak és a turisták kiskátéja

Ez csak a kezdet

margitliget-utcaA városvezetés a múlt szerdai testületi ülésen végre reagált a Margitliget utcai járdaépítéssel kapcsolatos aggályaimra. Véleményem szerint egyértelmű a költségek túlbecsülése, ami alapján aztán kiírták a közbeszerzési pályázatot. Az adófizető polgároknak ez az egyébként régóta esedékes beruházás 52 millió forintba fog kerülni. Pedig ugyanezt milliókkal olcsóbban is ki lehetne hozni. Hogy mennyivel, azt is számolják már a szakértők. Most a szerdai ülésen elhangzottakkal, látottakkal kapcsolatos véleményemet osztom meg:

Tényleg, mi kerül ezen a járdán…?

A legutóbbi (október 19.) testületi ülés zárásaképpen egy körülbelül félórás vetítést tekinthetett meg a képviselő-testület, Mi került ezen a fotelon…? címmel. A beszámoló, amelyet Hámornyikné Csemeczki Zita, a hivatal munkatársa készített, azt volt hivatott bemutatni, hogy miért nincs igazam akkor, amikor a Margitliget utcai beruházással kapcsolatban túlárazásról írok.

Az előadás címe egyébként találó, hiszen az a jelenet, amelyre utal, a szocializmusban is létező túlárazásokat figurázta ki. Így hát, mielőtt bárki is továbbolvasná az írásomat, kérem, tekintse meg Almási Éva és Márkus László paródiát, jól fog szórakozni: www.youtube.com/watch?v=Rkm8nVmcmQE

És akkor most vissza a testületi üléshez.

Elöljáróban – mindenféle félremagyarázásokat megelőzendő – annyit, hogy a beruházással egyetértek, a Margitliget utcai járda állapota gyalázatos, javítása elengedhetetlen. Na, de nem bruttó 52 millióért!

Az előadó hat állításommal kapcsolatban élt kifogással.

  1. A tükör nagysága, ami a költségbecslés szerint 1077 négyzetméter. Mivel érvel az előadó? A vetített rajz szerint a járda alatt 591 négyzetméter, az árok alatt 158 négyzetméter. A Csobogó utcánál már nem ír pontos számot csak annyit, hogy 10 méter hosszan 5,5-10 méter szélességben lesz tükör. Vegyük az átlagát 7,75 méternek, ez tehát 77-78 négyzetméter. A többi a kapubejáróké. A kerítés és az országút közötti szakasz 320-350 centiméter, átlaga tehát 335 centiméter. Ebből lejön a járdára és az árokra már számolt 200 centiméter, számoljunk tehát 135 centimétert, ami még hiányzik a teljes szélességből. A kapubejárók szélessége a terv szerint 3 és 4,5 méter között váltakozik, számoljuk ennek is az átlagát, ami 3,75 métert. Összesen 17 kapubejáró van, tehát ezeken a helyeken még cirka 86 négyzetméter tükör lehetséges. A 1077 négyzetméternyi tükör csak úgy jön ki, ha magánterületen több mint 150 négyzetméternyi tükröt készítenek. Vagyis ha szinte valamennyi ingatlanon az előadó által jelzett három méteres mélységben befelé szintén megépítik a járdát. Ezt viszont az előadó sem állította, amiből következik, hogy a tükör nagysága elméretezett.
  2. A 160 köbméternyi (sovány)beton, ami csak akkor fogy el 15 centi vastagon terítve, ha az 1077 négyzetméteres tükör reális adat. Ne felejtsük, egyetlen köbméter betonért több mint 15 ezer forint vizet a város. Ráadásul a szakértők szerint a járda alatt felesleges, elég lenne a homokos kavics és csupán a kocsibejáróknál szükséges a földnedves beton.
  3. Az 500 köbméternyi elszállítandó sitt, aminek a mennyisége álláspontom szerint túlzott. Nézzük, mi áll a költségbecslésben: 200 köbméter föld kitermelésével számol (1.fejezet, 6 pont), valamint 210 köbméter beton és egyebek bontásával. (2.fejezet, 1.pont). Mindebből azonban csak 294 köbmétert rak szállítóeszközre (1.fejezet, 10.pont).  Miért nem 410 köbméterrel számol?  Mert a föld egy részét visszadolgozza. A 294 köbméternyi sitt elszállításához mégis 42 darab 12 köbméteres konténert használna, ami összesen 504 köbméteres űrtartalom. Nem feledkezem meg az előadó által számolt 30 százaléknyi lazulásról sem, ami 88 köbméter. Ez bőven számolva még mindig belefér 32 darab 12 köbméter űrtartalmú konténerbe a becslésben szereplő 42 helyett. A túlbecslés egynegyedes.

A becslés és az általam számolt konténerszükséglet ára között több mint 600 ezer forint a különbség.

  1. És akkor az a bizonyos elhíresült két fa…

Az előadó itt nemes egyszerűséggel nem azzal számolt, ami a költségbecslésben szerepel. Ott bizony – tetszik, nem tetszik – két darab 10-20 centiméter törzsátmérőjű fáról van szó. Ezért aztán az előadó két másik fát mutat be. Akkor tehát hibás a költségbecslés?  Ezt most már kérném kimondani.

Ameddig ez megtörténik, addig a két 10-20 törzsátmérőjű fával tudok számolni. Hogy mennyi is ezek kitermelésének az ára? Pontosan kiszámítható.

És itt ismerkedjünk meg egy új fogalommal, ez pedig az Építőipari Normák Gyűjteménye, ami egy üzleti adatbázis. A Magyar Vidékfejlesztési Hivatal alkalmazza a vidékfejlesztési pályázatokon annak érdekében, hogy eldönthető legyen, egy-egy munkafolyamatnak mekkora a valós ára. Az adatbázis a piaci árakkal számol és folyamatosan frissül. Az itt szereplő referencia áraknál többet az adott munkáért nem fizetnek ki – éppen annak érdekében, hogy jó gazda módjára sáfárkodjanak a közpénzek felett. Hasznos gyűjtemény, mert ezáltal elkerülhető például az afféle huncutság, hogy a törvény előírásának megfelelően egy beruházásra meghívják a pályázókat, akik összebeszélnek, mondanak valami nagyon magas árat, majd a legkedvezőbb – persze így is irreálisan magas – árat adó vállalkozó nyer. Aztán egy következő alkalommal cserélnek és a másiké a munka és a vele járó irreálisan magasan számolt költségek. A közpénz pedig folyik, ki tudja, kinek-minek a zsebébe…

Na persze, ez szigorúan csak egy példa annak a megvilágítására, hogy miért is hasznos jószág az Építőipari Normák Gyűjteménye. Különösen hálás vagyok az egyébként kormányzati összeállítójának azért, mert sok egyéb mellett, ami a Margitliget utca beruházásban szerepel, megtaláljuk benne a fák kivágásának az elszámolható költségét is.

Nos, egy 10-20 centis törzsátmérőjű fa eltávolításáért a tuskózással, gallyazással, darabolással, elszállítással, azaz tokkal-vonóval nem egészen nettó 5531 forint számolható el! Ez tehát a fára számítva legyen 12 ezer forint + ÁFA, vagyis mindösszesen cirka 15 ezer forint.

Itt is találtunk tehát több mint 600 ezer forint olyan közpénzt, aminek szerintem illene a város kasszájában maradnia.

Vagy ha nem a költségbecslésben jelölt fákról van szó, akkor – ismétlem – kéretik kimondani, hogy a költségbecslés hibás, és számoljuk újra.

  1. A szakfelügyelet, 6 darab 35 ezer forintért. Hol találtam ezt az értékbecslésben? A 12. fejezetben. Ennek címe: kert- és parképítési munkák. Ezen belül a 2. pont: szakfelügyelet, mennyiség egysége 6 darab, díj egységre 35 ezer forint. Díj összesen 210 ezer forint (ami nettó ár, ezt már én teszem hozzá. Mert a város ezért még 27 százalék áfát is kifizet.) Hogy a szakfelügyelet nem a kert- és parképítésre vonatkozik? Tetszettek volna a megfelelő helyre írni. A képviselő előterjesztésekből dolgozik.

És akkor itt szeretném ismételten megkérdezni a jegyzőt, mikor kerül vissza a város honlapjára a csonkítatlan, a költségbecslést is tartalmazó előterjesztés? Már csak azért, hogy Pomáz lakói el tudják dönteni, kinek is van igaza a mostani vitában.

  1. Összehasonlítás a bagodi járdaépítéssel. Erre azt tudom írni, hogy az előadó csupán feltételezésekbe bocsátkozik, mivel saját bevallása szerint sem tekintette meg a beruházást. Személyesen én sem, ezért mindketten csak a számokból és a képekből tudunk dolgozni. Ezek szerint pedig egy hosszabb járdát, igaz, kevesebb kapubejáróval és könnyebb terepen, viszont a Margitligetihez hasonlóan szigorú előírások által – hiszen szintén főút melletti területről van szó – és talán költségesebb fedett vízelvezető árok kialakításával fele annyiból kihoztak.

+1. Amit viszont az előadó nem érintett: már az augusztus 31-i testületi ülésen említettem, hogy az árokburkoló betonelemek méteréért számolt 12.320 forintot is túlzónak tartom, mert annak a beszerzési ára 7.500 forint, amire még ezer forintos szállítási költség terhelődik. Itt tehát 4000 forintos túlbecslést érzékelek. Ez pedig 285 méter esetén már milliós közpénz felesleges kiadásáról tanúskodik. Sajnálom, hogy erről nem fejtette ki a véleményét.

Most, hogy jobban elmélyedtem a Margitliget utcai beruházás valós költségeinek kalkulálásában, elhatároztam, hogy szakértők segítségével minden tételen végigmegyek. Hamarosan jelentkezem azzal, hogy mire jutottam.

*

Márkus László után tehát szabadon: mi is kerül ezen a járdán 52 millióba? Azt már tudjuk, hogy az a fotel, amelyet 7200 forintért árultak, egyharmadát érte. A másik harmad elment úgymond kötelező „hozzájárulásként” ide-oda. A harmadik harmadnak pedig végképp nyoma veszett…

Hardi Péter


Bejegyzés dátuma:

Hozzászólások

Egy hozzászólás a(z) “Ez csak a kezdet” bejegyzéshez

  1. Elek Icu avatar
    Elek Icu

    Ilyen pontos, logikus érveléssel nehéz lenne vitatkozni………..Vagy mégis? Kíváncsian várom!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük