2017.december.2. Jó idő van, süt a nap. Gyülekezünk Pomázon. Emberfélék, 4-től 80-ig kb. 50-en. Kutyák négyen. Hátha kell nyomozni is.” Jolánka ” is jött Ő pórázon.
Jó-jó, de van-e Mikulás, és merre keressük?
Lujó szerint menjünk a szomszédba, Budakalászra. Ő tapasztalt kereső ember, csak tudja!
Átmentünk. Népszámlálás, fotózás, program és óraigazítás, majd: START!
Még a vadkacsák is felröppentek. Ekkora tömegre!
Kerestük a Mikulást az úton, a bozótban, forrás mellett, karámban és udvarban. Találkoztunk szamarakkal, tehenekkel. Tudjátok, akik ott alul tojják a tejecskét! Aztán lovakkal, egy ijedt macskával. Ők csak álltak, és néztek ránk furcsán. Mikulás? Erre?
Rezervátum szélén szép havas domb. „Harapovac” Pihenjünk egy kicsit! Hátha itt! Na? Ott jön egy autó a sárban. Jó nagy! Talán Ő! Á, csak Mió jött, a túramacska.
Beindult a nyomozás. Három nyomkereső eb és egy macs. 55 tapasztalt ember. Nagyik, papák, mamák és a kölykök. Sikerülni kell!
Kerestük a Télapót, magányosan és csoportban. Fenyves szélén, még a kőbányába is benéztünk. SEHOL!
Téliesített vadász les. Talán ott kuksol szegény magában. Éles kanyarral neki a hegynek. Lujó megint bevitt minket az erdőbe. Fenyves, sűrű, sötét. Itt nem lehet a Mikulás!
„INGÓKŐ” Régi malomkő bánya. Tűzrakó hely. Zsiványtanyának látszik. Ide Mikulás? Kizárt!
Letáboroztunk. Innen egy tapodtat sem! Az összes nyugdíjas énekelt.
Hull a pelyhes fehér hó,
Jöjj el kedves Télapó…..
Aztán a gyerekek is rázendítettek. Hátha! Na végre! Ott a fák között! Jön-jön! De hisz Ő István, pirosban! És milyen jóságos Mikulás! Igazi Télapó! Megtörtén a csoda. Mindenki boldog!
A gyerekek szavalnak, énekelnek. Neki még angolul is fogadkoznak! Mi is. Kicsit pityeregtünk is.
Feltöltődtünk, csokival, sütivel is. Továbbálltunk. Leereszkedtünk az „Ajmánicára”. A zöld jelzésen találkoztunk két lurkóval. Ők is a Mikulást keresték, de elpilledtek. Csak eddig jutottak.
Kiértünk a bozótosba, galagonyák, csipkebokrok, fagyalok, elnyílott Máriatövisek. Ott égtek, pompáztak a napsütésben. Távolban Pomáz, a hegyek. Szinek,fények, árnyékok, izgalmas formák. Utak és karámok. A Barátság-patak. Volt „aki” belegázolt. Fűzfák és nádas. A dolinai gyümölcsös.
Felkapaszkodtunk az agyagos dombon, és már bent is voltunk a faluban. Váci Mihály utca.
7980 méter, cca 250 m szintkülönbség 447 elégetett kalória, 25 kg elfogyasztott csoki és sütemények. Több liter víz, üdítő, pálinka és gyógylikőr. Hatvan boldog, elégedett élőlény.
Fantasztikus kirándulás volt! Jó csapat vagyunk, kitűnő vezetővel és kedves, jó szándékú Mikulással.
Vélemény, hozzászólás?