Részletek a 400 kV-os távvezetékről

Ahogy idén szeptemberben már hírt adtunk róla, egy 400 kV-os távvezetéket terveznek telepíteni a térségünkbe, amelynek nyomvonala Pomázt, a szomszédos településeket és a környező tájat is érintené. A tervek szerint a vezeték magáningatlanokat és természetvédelmi területeket átszelve, kedvelt kirándulóhelyek – mint a Holdvilág-árok és a Kő-hegy – természeti képébe rondítva haladna. Mivel az önkormányzat nem tájékoztatta a lakosságot minderről, mi jártunk utána a részleteknek.

A 400 kV-os távvezeték tervezett nyomvonala a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terv, 2017 augusztusi változata szerint Csobánka felől érkezne Pomázra. A városunkban a Kartália dűlőn, a Susnyár felső részén és a Kő-hegy lábánál haladna.

 

A területrendezési tervekről érdemes tudni, hogy ezek hierarchikusan egymásra rendeződnek. Ami szerepel az országos tervben annak bele kell kerülnie a megyei tervekbe is. Emellett két kiemelt térség van az országban, az egyik a budapesti agglomeráció, a másik a Balaton vidéke. Azok a tervek, amelyeket felsőbb szinteken elfogadtak, azokat a helyileg illetékes önkormányzat is köteles belevenni a településrendezési terveibe. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervet, Ónodi Gábor, települési és térségi tervezésekkel foglalkozó egyetemi docens tájékoztatása szerint, a Pestterv Kft. készíti, és az országgyűlés hagyja jóvá.

A 400 kV-os távvezeték városunkban több magáningatlant is érintene. Ezek között nagyrészt a Susnyár területein lévő szőlővel, gyümölcsösökkel rendelkező hétvégi házak vannak, illetve a település szélén lévő nagyobb mezőgazdasági ingatlanok. Az érintett telektulajdonosok ingatlanlapjára – ha ez a terv marad érvényben – a kivitelezési munkálatokat végző MAVIR Zrt. (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) vezetékjogot jegyeztet be. A vállalat a távvezeték tűréséért kárpótlást fizet a tulajdonosoknak.

Az ingatlanok tulajdonosait azonban mindezért aránytalanul nagy kár érheti. A MAVIR Zrt. is elismeri, hogy a távvezeték értékcsökkenést jelent az ingatlan esetében. Ahogy a cég fogalmaz: „ezen övezeten belül a rendeletben megfogalmazott korlátozások és tilalmak miatt felléphet az ingatlan értékcsökkenése”.

A nevezett korlátozások és tilalmak, amelyeknek a tulajdonosnak a saját ingatlanán belül eleget kell tennie abból adódik, hogy a távvezetéktől balra és jobbra is 28 méteres biztonsági övezetet kell tartani. Ha ezen a biztonsági övezeten belül építkezni akar a tulajdonos, még ahhoz is a MAVIR Zrt. hozzájárulása kell. A vonatkozó 2/2013 (I.22.) NGM rendelet szerint ilyen korlátozások például:

  • 5 méternél magasabb fa vagy növényzet nem lehet a biztonsági övezetben;

  • erdő, gyümölcsös a vezeték közelébe csak a MAVIR Zrt. hozzájárulásával telepíthető;

  • tábor, sportpálya, játszótér, karám stb. csak korlátozásokkal és a biztonsági övezet megtartásával létesíthető.

Egy alapvetően mezőgazdasággal foglalkozó területen súlyosan érinthetik a tulajdonosokat ezek a rendelkezések. Mindemellett a MAVIR Zrt. munkatársainak joguk van ellenőrzés, javítás céljából bármikor bemenni az ingatlanra.

Talán a legfontosabb kérdés, hogy az elektromos vezetékek által létrehozott erőterek miként hatnak az élő szervezetekre? A MAVIR Zrt. álláspontja szerint a távvezeték léte élettani, vagy egyéb veszélyt nem jelent. Azonban számos hazai és külföldi tanulmány mond ennek ellent.

Dr. Szente Magdolna a szegedi egyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi tanszékének tanára úgy véli, élettani szempontból a magasfeszültségű távvezetékek által létrehozott elektromágneses összetevő az, ami nagyobb veszélyt jelenthet az élő szervezetekre. Ez az erőtér érzékszerveinkkel ugyan nem észlelhető, de a sejtek közötti információcserében zavarokat okozhat. Hosszú időn keresztül ható ilyen fizikai terhelés esetén az egészség károsodhat, ezért fokozott betegség-kockázattal kell számolni. Az eddigi vizsgálatok szerint idegi panaszok, krónikus fáradtságtünetek, mozgásszervi gyengeség, fejfájás, szorongásos állapotok és alvászavarok is előfordulhatnak, amelyek visszavezethetők az erős elektromágneses sugárzásterhelésre.

A távvezeték több helyen átvonulna a Pilis hegységen. Köztük olyan védett természeti területeken, amelyek a Duna-Ipoly Nemzeti Park területéhez tartoznak és Natura 2000-es védettséget is élveznek. Pomázon több népszerű kirándulóhelyet vagy azok környékét érintené. Így a Holdvilág-árokhoz vezető kirándulóútnak az országút felőli szakaszát, a Gyopár-forrás környékét, a Csikóváraljai turistaházat és a Kő-hegyet. Az érintett erdős területeken a biztonsági övezetben, a vezetékek mellett 40-40 méter, azaz összesen 80 méter szélességben kivágnák a fákat. Óriási természet- és tájrombolást jelentene ez a Pilis erdeiben, a turistaútvonalak és a kedvelt kirándulóhelyek közelében. A fák borította hegyoldalak látképe helyén, a távvezeték oszlopainak látványa csúfítaná a tájat. Ezek az oszlopok körülbelül 50 méter magasak és 18 méter szélesek lennének.

A Pomáz-Göd 400 kV-os távvezeték létesítését 2027-ig kellene befejezni, a városunkat is érintő szakasz pár évvel korábban valósulna meg. A korábbi években a budapesti agglomeráció pesti oldalán már kiépült a 400 kV-os hálózat. A településeken belüli, így a pomázi nyomvonal pontos megtervezése több lépcsős, alapvetően elektromos hálózatokat tervező szakág feladata – Ónodi Gábor elmondása szerint –, amely természetesen egyeztetési kötelezettségekkel jár.

A jelenleg hatályos tervek szerint a távvezeték a Pilis hegységen keresztülvonulva, erdőirtások mentén érkezne Pomázra. Lakóhelyünkön több magáningatlant érintve és a természeti környezetet rombolva haladna át, Szentendre irányába. Kérdés, hogy a pomáziak szeretnék-e, hogy a fejünk felett, a megkérdezésünk nélkül döntsenek az életüket, mindennapjaikat befolyásoló tényekről? Milyen otthont szeretnének maguknak és gyermekeiknek? Milyen jövőt képzelnek el településük és annak természeti környezete számára?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.