Május végén megdöbbenve és felháborodva látták a pomáziak, hogy a főutca HÉV-állomás felé vezető szakaszánál, a pékséggel és a cukrászdával szemben, kivágták a patak partján álló fákat. Az is fokozta a jogos felháborodást, hogy a favágásokra a madarak költési időszakában került sor, és szemmel láthatóan egészséges fákat is kivágtak. A tervszerűtlennek tűnő akciót a városvezetés a Dera rekonstrukciójára hivatkozva mentegette.
Hardi Péter önkormányzati képviselő január óta próbálja az önkormányzattól kikérni a Dera-patak rekonstrukciójáról készült terveket. Megtudni és a pomáziakkal megismertetni, hogyan és milyen formában tervezi a városvezetés a patak rekonstrukcióját, pontosan mire költik el az erre kapott 350 milliót, és miért van szükség mindehhez 300 fa kivágására a Dera mentén. Idáig azonban nem sok sikerrel járt a képviselő ezirányú adatigénylése. A dokumentumokat a jegyző mondvacsinált indokokkal nem adta ki. Egyszer ugyan azokba betekinthetett, de másolatot nem kapott róluk. A tervekben pedig a fák kivágására szakértői indoklás nem szerepelt.
Júniusban a Huszár utcában folytatódtak a favágások a Dera mentén. Majd a lakossági felháborodások és a civil nyomásra az önkormányzat végül felhagyott a fák értelmetlen kivágatásával.
A nyár folyamán a patak mellett levágták a japán keserűfüvet. Ez egy igen agresszív, idegenhonos növény, amely kiszorítja természetes élőhelyéről a hazai vegetációt, erőteljes növekedésével teljesen elnyomva azt. Szakértők szerint az elmúlt években rendszeresen vágni, irtani kellett volna a japán keserűfüvet, akkor nem terjed volna így el. Ezzel együtt pedig, jó gazda módjára, rendszeresen karbantartani a Dera-patakot. Nem a mostani ésszerűtlen kapkodás, fairtás, mederkotrás a megoldás.
Augusztusban ugyanis a meder kotrása, kiszélesítése is megtörtént, a legnagyobb kánikula idején. Siralmas látványt mutatott a patak lecsupaszított medrével, amiben hol alig csordogált a víz, hol teljesen pocsolyává apadva pangott.
Végezetül Lenkei Péter pomázi természetvédő írása, amely arra világít rá, hogy a Dera-patak egy természetes élőhely, növényzettel, madarakkal, halakkal, amelyet saját magunk érdekében ilyen természetes formájában kellene megőrizni és fenntartani:
“Béke poraira. Elkezdődött a Dera-patak kivégzése az önkormányzat megrendelésére. Ez nem annyira látványos és nem lesz belőle országra szóló botrány, mint amikor egy kutyát vonszolnak egy madzagon egy kocsi után és élve elássák. A névtelen áldozat a patak élővilága, védett halak, a kövi csík, fenékjáró küllő, fejes domolykó és a védett kövi rák is hamarosan a múlté. Ettől a beavatkozástól nem lesz kevésbé árvízveszélyes a patak, hiszen azt a nagymeder néhány pontján kivitelezett mederkorrekció oldaná meg, de a 300 fa kivágása sem javít semmit a helyzeten, sőt, az árnyat adó lombok eltűnésével várhatóan a teljes patakpartot eluralja az idegenhonos gyomnövény, a japánkeserűfű. Ez komoly torlaszokat képez árvizeknél, szemben a fákkal, amelyek nem okoznak ilyen problémát. A mostani kisvízi mederkotrás a kommunizmus alatt eluralkodott vízgazdálkodási szemléletet tükrözi, csináljunk miden patakból mérnöki pontosságú trapéz szelvényt, árnyat adó fák, változatos meder morfológiájú kisvízi meder nélkül. A beavatkozás teljesen ellentétes az Európai Unió víz keretirányelvével is, mely a kisvízfolyások jó ökológiai állapotba hozását célozza. Természetesen lenne megoldás is, csak akkor nem lehet elkölteni egy alkalommal nagy összeget, hanem minden évben és folyamatosan, szisztematikusan irtani kellene a keserűfüvet.”
Leírnám a véleményemet a patak üggyel kapcsolatban: Véleményem szerint a patak medrét és partjait tisztán és minden akadálytól mentesen kell/lene/ tartani. Ebbe beletartozna az is hogy nem engedjük hogy fa nőjön benne és beletartozna az is hogy a hidak és felüljárók úgy épüljenek hogy ne tudjon belekapaszkodni a hordalék árvíz idején. Sajnos ez idáig /az évenkénti kétszeri kaszálást és az egyszeri szívességi lakossági szemétszedést kivéve / senki nem törődött ezzel ezért állhatott elő az a helyzet hogy a mederben 30-50 éves fák állnak , bozótok burjánzanak ,valamint az hogy áradáskor az akadályoknál felhalmozódott szemét gátat képzett növelte az amúgy is magas vízszintet. Kellene még /szerintem/ vagy tíz évente mederkotrás ami az idő közben a hegyekből lejövő iszapot szedné össze visszaállítva az eredeti patakmeder mélységet. Mivel -mint az már többször is bebizonyosodott – időnként akkora árvíz alakul ki hogy megtelik a meder, sőt homokzsákokkal kell megvédeni a várost , valamikor el kell kezdeni a patakmeder rendbetételét. Ha most kaptunk rá pénzt akkor most. Persze ésszel és költséghatékonyan kellene, de gondolom mindenkinek jó megoldás nincs /emberek védelme kontra növények és állatvilág/ . Nem tudom hogy mi lesz a végeredménye ennek a munkának de amit idáig csináltak az alig több a semminél és nem értem hogy mi kerülhet ebbe 350 millióba. Ráadásul ígéretet kaptunk arra is az önkormányzat részéről ,hogy a Tiszoczki telepet is rendbe teszik- bár ez állítólag nincs benne az elnyert összegben- de a gépek megálltak a HÉV síneknél és távoztak. Pedig itt is van lecsúszott meder és erősen feltöltődött terület is. Na majd kiderül.