A millenniumi emlékmű (1896) tetején áll Szent István királyunk, kezében a kettős kereszttel. A címerpajzson – annak jobb oldalán – szintén megtaláljuk a kettős keresztet. Ez a jel látható az ősi rovásírás GY betűjeként. Ha e három vonalat elemezzük érdekes ősi jelekre és jelentésekre bukkanunk.
De kanyarodjunk vissza a mába, pontosabban Pomázra. Advent első vasárnapján „érdekes alkotásra” lettem figyelmes. Advent a keresztény vallásunkban a várakozást, az elcsendesedést, a lelki töltekezést, az Úr megszületését jelenti. Ezzel szemben mit látok? A kettős kereszt árnyékában megjelent egy számomra nagyon furcsa képződmény, ami nem karácsonyfa. Én inkább egy világító acélszerkezetnek mondanám. Furcsa érzés, úgy érzem magam, mintha egy érzékenyítő tréningen vennék részt. Mit is jelent Európa nyugati felén a karácsony? A jelekből, hírekből ítélve úgy érzem, egyre kevesebbet – talán semmit! Adventi vásárok körül hármas biztonsági betontömbök, gépfegyveres katonák, páncélozott katonai járművek. Ez ma a nyugat-európai karácsony. Ez ma a nyugat-európai karácsony? Az emberek félve, bizalmatlanul mennek be, ha bemennek a karácsonyi vásárra. Nyugaton már nem karácsonyfát, hanem fényfát állítanak, mert az nem sérti más identitású emberek vallási érzékenységét. Azt jelzi, szakíts a régi hagyománnyal, mert az már avit, fordítsunk hátat a karácsonynak, amit őseinktől kaptunk. Itt van az új csillogás, vásárlás, rohanás költsünk sokat vegyünk fel hitelt, hogy meg tudjunk felelni az elvárásoknak. Csak a lényegről feledkezünk el. Úgy érzem, hogy rossz irányba megyünk. Vissza kell térni (ha még lehet) az aranydióhoz, a meghitt csendes karácsonyi szentestéhez.
Mert valljuk be: mi marad utána? Egy ugató plüss kiskutya, ami jó, ha a szentestét kibírja, sok csomagolóanyag, üres pénztárca, és még sorolhatnám. Ne legyünk közömbösek, meg kell harcolnunk a jövőnkért, hogy gyerekeink, unokáink is sokáig élvezhessék a felmenőinktől kölcsönkapott hazát.
Áldott ünnepeket kívánva búcsúzik:
Guszter János
Vélemény, hozzászólás?