Sorozatunkban azok a pomáziak szerepelnek, akikre büszkék vagyunk, vagyunk, mert településünk hírét vitték a világba vagy – ami ugyanilyen értékes – közmegbecsülésnek örvendtek a környezetükben.
OZORAI MAGDOLNA, a sorozat szerzője eddig bemutatta:
Alföldi András világhírű régészprofesszort,
Almásy Sándor főispánt,
Glykais Gyula kétszeres olimpiai bajnokot,
Krause Ottó-Hermann költőt, drámaírót és publicistát,
Bárányos Károly minisztert.
Ezúttal pedig Mattyók Aladár nemzetközileg is elismert építészt,
Mattyók Aladár (Pomáz,1880 – Budapest,1960) – egyike a legtermékenyebb magyar sportépítészeknek.
Mattyók Aladár 1880-ban[1] született Pomázon hét gyermekes család harmadik gyermekeként. (Testvérei: Dezső, Géza, Kálmán, Júlia, Bence, László)
Édesanyja Richter Antónia, édesapja Mattyók Bence (1848 – 1890) a pilisi felső járás főszolgabírója volt.[2] Nevéhez fűződik az 1880-as években az első pomázi óvoda létrehozása. Vezetője Steibe Jolán, a későbbi vívó-olimpikon, Glykais Gyula édesanyja volt. Ez az óvoda 1895-ig üzemelt bérelt helyen az un. Horváth házban a Plébánia utca 1. sz. alatt.
Mattyók Bence természetkedvelő lévén felismerte a turizmusban rejlő lehetőségeket, maga is tevőlegesen vett részt 1888-ban a Magyar Kárpát Egyesület Budapesti Osztályának megalapításában.
Matyók Bencének nem adatott hosszú élet. Gyermekei mindannyian kiskorúak voltak – a legidősebb is alig 13 éves múlt – mikor elvesztették édesapjukat. A család azonban több generáció során is jeles, tehetséges embereket tudott felmutatni. Ilyen például a dédunoka dr. Kovrig Bence (Bennett Kovrig) Kanadában élő történész politológus professzor, aki Mattyók Géza unokája és 1993-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét Az özvegy édesanya fontosnak tartotta, hogy gyermekei felsőfokú végzettséget szerezzenek. László (1886-1944) és Kálmán (1881-1920) katonai pályára léptek. Géza és Aladár mérnökök lettek. Bence fiuk a Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett.
A gyermekek valamennyien Pomázon nőttek fel a mai Hunyadi utca 2. szám alatti házban, amit valószínűleg édesapjuk építtetett. (A házat 1930-ban adták el Steller Antalnénak.) A ház jelenleg több tulajdonosé, mai formájában már rossz állapotban van. A pomázi értékekre igen fogékony és szintén pomázi születésű dr. Szilárdfy Zoltán művészettörténész egy előadásában megjegyezte, hogy a ház és a kertben lévő malomkőből készült asztalok és padok védettséget érdemelnének.[3] Pomázon korábban a Mattyók családról utca volt elnevezve. Az utca nevét 1948-ban Vasvári Pál utcára változtatták.
A család egyik jeles tagja Mattyók Aladár építész, méghozzá korának egyik legtermékenyebb nemzetközileg is számon tartott sportépítésze.
Sokoldalú és termékeny munkásságának szinte hiánytalan méltatására álljon itt a korabeli sajtó idézete:
„Mattyók Aladár nevét nem az FTC-stadion megépítése tette ismertté a magyar sportkörökben, de ez az alkotása az, amely úgy a mai, mint a jövő sportnemzedékből is majd mindenkor csodálatot vált ki. Ez az alkotása az, mely előtt a világ bármely tájáról itt járt külföldi is csodálkozva állott meg és az elragadtatás hangján nyilatkozott. Néhai jó Springer Ferenc dr-nak köszönhetjük, hogy ez a grandiózus sporttelep ma a magyar fő városban áll, de Mattyók Aladár érdeme és tudásának a hirdetője az, hogy az FTC stadion ilyennek készült el. Mattyók Aladár nevét már a régi idők óta ismerjük a sportban, mint ifjú sportember az atlétikában, az úszásban, a futballban, majd később a teniszben és vívásban is szép eredményeket ért el. A mikor az aktív sportolás teréről már visszavonult, akkor sem lett hűtlen ifjú kori szerelméhez. Mattyók Aladár mindenkor kivette részét az egyesületi sportéletből. Előbb a Műegyetemnél, majd később és most is az FTC-nél, mint annak alelnöke szolgálja a magyar sportot.
bal szélen Takács István főpallér – 1911
Sportkarrierjére azonban az FTC-pálya megépítésével tette rá a koronát s az építész zsenialitása így olyan emléket emelt a sportembernek, amilyennel alig dicsekedhetik más. És olyan sporttelepet adott a magyar sportnak, amilyennel Európa kevés városa dicsekedhet.
A magyar közönség mindig tisztelettel ejti ki Mattyók Aladár nevét, valahányszor a nagy sporteseményeken kellemes perceket szerez nekik az a nagyszerű látvány, amit a csodálatos sporttelep varázsol elé.”
(Nemzeti Sport)
Mattyók Aladár okleveles mérnök volt, akinek a Fradi pálya építésén kívül nem egy sportlétesítmény őrizte alkotó kezét. A Millenáris, a BEAC, BBTE, BSZKRT, MAFC pálya Budapesten, míg a vidékiek közül a debreceni és a pécsi egyetemi sporttelep készült Mattyók tervei alapján.
Az FTC-ben hosszú évtizedeken keresztül töltött be vezető tisztséget, több beosztása mellett a klub alelnöke és ügyvezető elnöke is volt. A legmaradandóbbat azonban minden munkája közül az FTC-pálya fatribünjeinek építésével, majd bővítésével és korszerűsítésével alkotta. Tőle származott az a mondás:
– A sporttelep az egyesület élete, ettől függ léte vagy nem léte!
Azért, hogy a Ferencvárosi Torna Club élete ilyen szépen alakult, az utókor hálás szívvel emlékezik a pályatervező Mattyók Aladárra is.
Kövessük nyomon időrendben is ezt a termékeny életpályát.
Mattyók Aladár a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészi diplomát. 1911-ben önálló építész irodát nyitott. Több munkában működött együtt a kor másik nagy építészével, Hajós Alfréddal. Az intenzíven sportoló, nyelveket tudó fiatalember építészi munkáját jól ötvözi sportolói tapasztalataival. Tervezési munkáját külföldi utak előzik meg és az ott látottakat szerencsésen ötvözi a helyi viszonyokkal. Ekkor már Budapesten él. Felesége Lipiczky Anna. A házasságból két gyermeke születik: Anna és Éva. (Éva lánya bútortervezést tanult.)
Kiemelkedő sportlétesítményei:
1911 – Üllői úti FTC pálya
felvonulási épületekkel
Méreteit tekintve a hossza 134 méter. A mintegy 80 m hosszú és 14 m magas nagy tribün 4.500 ember befogadására alkalmas. A nagy tribün éppen a József főherceg lovassági laktanyával szemben épült és földszinti helyiségeiben vagy 20 szoba, öltözők, minden helyiség mellett fürdő és tágas tornaterem van végig a tribün alatt.
Szemben a nagytribünnel – az Üllői úti oldalon – van a fedett állóhely, szintén 80 m hosszúságban. A nagy tribün előtt és oldalt betonlépcsőzet fut félkörben.
A korabeli sajtó elragadtatottan így kommentálja az építészetnek eme kiemelkedő teljesítményét:
„Akárhogy nézzük, monumentális alkotás, és örvendenie kell minden tisztességes sportembernek, hogy létrejöhetett.” A tribün alatti tornateremben volt az ünnepi ebéd, amelyen külön méltatták a létesítmény tervezőjét, az egyesület alelnökét, Mattyók Aladárt.
1926 – Császárfürdő átépítése
1926-ban itt rendezték meg az első úszó- és vízilabda Európa bajnokságot.
1926 – Debreceni egyetemi sporttelep DEAC
A korabeli sajtó az alábbi elismeréssel illette a sporttelep kialakítását:
1926 áprilisban arról számolt be a Keletmagyarországi Sporthirlap, hogy „a pálya vízvezetékkel van körülvéve, tíz csappal, hogy állandóan locsolni lehessen” a fűkockákat.
„A 25 méteres, emeletes betontribün a modern sport minden követelményét magában foglalja. A földszinten szolgalakás, iroda, atlétikai és futballöltözők fürdőszobával és társalgóval vannak elhelyezve. A fürdőszobákban hideg és meleg vizes zuhany, az öltözőkben kényelmes szekrények és padok állnak a sportolók rendelkezésére.” (Debreceni Hétfői Újság 1927. december 27.)
1928 Millenáris
1928-ban Budapest kapta a kerékpáros világbajnokság rendezésének lehetőségét, amelynek helyszínéül a Millenárist jelölték ki. A világbajnokság előtt a Millenáris sporttelepet Hajós Alfréd és Mattyók Aladár (betonteknő) tervei alapján teljesen átépítették, a pályát 415 méterre rövidítették. A 100 km/órás sebességre tervezett szögállása az egyenesekben 12°, a fordulókban pedig 38,9° volt. A lelátók bővítése következtében a nézőtér befogadóképessége 14 ezer főre emelkedett, és a világítást is korszerűsítették. Így a kerékpár világbajnokság előestéjére Budapesten felépült „Európa egyik legjobb fekvésű és legmodernebb versenypályája.”
A pályát a magyar versenysport bölcsőjének tekinthetjük, és a mai napig ez az egyetlen országos felnőtt kerékpáros pályaversenyek megrendezésére alkalmas létesítmény.
1929 – BSZKRT sporttelep
1928/29 – Testnevelési egyetem néhány épülete
Az 1928/29-es tanév jelentős fordulatot hozott a főiskola létesítményellátottságában, éppen az utolsó órában, hiszen a létszámában egyre gyarapodó TF további fejlődését elsősorban a helyiség- és pályahiány hátráltatta. A Polgári Iskolai Tanárképzőt Szegedre helyezték és Klebelsberg Kunó 73.463/1928. XIII: ü. o. számú rendeletével a Győri út 11-13 és az Alkotás utca 44-46. számon található épületeket „összes természetes tartozékával” együtt a TF részére átadta és egyidejűleg az internátus, a konyha, valamint a tornacsarnok felszerelését a főiskolának adományozta.
A szakszerű oktató-nevelő munkához a rendelkezésre álló területek a modern követelményeknek megfelelő átalakítására is szükség volt.
…
Mattyók Aladár mérnök tervei szerint megkezdődött a munka, melynek eredményeként az átalakításokon kívül sporttér létesült…
1930 – Margitszigeti Sportuszoda
A gyógyszállóval egybeépítendő fedett uszoda tervét Hajós Alfréd, Mattyók Aladár és Sebestyén Artúr műépítészek saját kezdeményezésükből készítették el, Végül Hajós Alfréd által tervezett uszoda épült meg, ez volt a világ első nézőteres fedett uszodája, ami nemzetközi elismerést vívott ki célszerűségével, méreteivel, szépségével.
1932 – Szentesi strandfürdő
A Szentesi Hírlap 1932. június 19-én megjelent száma interjút közölt dr. Farkas Béla főispánnal, aki nagy jelentőségű nyilatkozatot tett a szentesi strandfürdő létesítéséről. „Hosszú, fáradságos munka és sok előkészület után végre oda jutottunk, hogy a strandfürdő létesítésére a mai napon (jún. 18.) megalakult a korlátolt felelősségű társaság, amely Szentesi Sportuszoda Társaság néven megkezdte működését. A strandfürdő Mattyók Aladár műszaki tanácsos tervei alapján készül;
1932 szeptember 4-e – avatás időpontja …..Lázár Andor dr. országgyűlési képviselő, az OTT elnöke az alábbi szavakkal adott engedélyt a strandfürdő megnyitására:
“Az uszodára az Úristen napja süt le rá s most, amikor abban a boldog tudatban, hogy jót cselekedtünk, átadom az uszodát rendeltetésének, kérem a magyarok Istenét, adja áldását erre a munkára, bőséges kegyelmét arra a nemzedékre, amely hivatva van arra, hogy azt, amit apáik elvesztettek, törhetetlen akaraterővel visszaszerezték és újra dicsővé és naggyá tegyék.”
1934 – Székesfehérvári Városi Strandfürdő
Mattyók Aladár tervei alapján, az egykori korcsolyapályához kapcsolódó rétségen épült fel. A Malom-csatorna beboltozása tette lehetővé a korszak egyik legnagyobb beruházásának, a strand, a Csitáry-víz, valamint a már meglévő Rózsáskert együttesnek az összekapcsolását a nagy, modern városi parkká való fejlesztés tervével. A strand 1934. évi avatásakor medencéje nemzetközi versenyek tartására alkalmas uszodának számított. Modern hangvételű épületkompozíciójából mára a medencéket közrefogó két öltözőépület és az árkádos sarki bejárati építmény maradt fent.
A székesfehérvári Csitáry G. Emil uszoda nevét a város egykori polgármesteréről kapta, aki hévíz után kutatva – hogy legyen meleg fürdője a városnak -, akadt rá a róla elnevezett forrásra. 1934-ben Csitáry G. Emil és Hóman Bálint kultuszminiszter nyitotta meg a létesítményt.
1934 -1937 Parád strandfürdő (A strandot 1995-ben bezárták és az épületeket 2002-ben lebontották.)
A meglévő strandfürdőt teljesen átépítették Mattyók Aladár és Lehóczky György Bauhaus-stílusban fogant tervei alapján. 1934-ben elkészült a nagy úszómedence (ötszáz négyzetméter) s a kisebb (kilencven négyzetméter) gyermekmedence, két öltöző és étkező. A fürdőmedencék vizét 24-25 Celsius-fokra melegítették fel. A munkákat 1937-re fejezték be, addigra készen állt a büfé, az autópark s a játszótér. A fürdő építkezések 1941-ben a tiszti lak elkészültével és a strandfürdői gépház és mosoda átadásával lezárultak. –
Nevéhez fűződik még BEAC, BBTE, MAFC pálya Budapesten, míg a vidékiek közül a debreceni és a pécsi egyetemi sporttelep és számos vidéki strandfürdő és sporttelep építése
Mattyók Aladár könyvei:
- A cementbeton használatának kiskátéja (Magyar Cementgyárak és Mészégetők Országos Szövetsége (Budapest)
- Strandfürdők és uszodák létesítése. (Bp. 1931. Stephaneum)
Magyarország Kormánya 2015-ben Mattyók Aladár emlékére szakmai díjat alapított, amely a sport infrastruktúra-fejlesztés terén kiemelkedő tevékenységet végzők munkájának elismerésére adományozható.
Megjegyzések:
Források:
- dr Laszlovszky József, Könczöl Dánielné, Borbélyné Radics Ibolya: Pomáz – Természeti kincseink, történelmünk, kulturális örökségünk (2001)
- Tóth Ferenc: Pomáz történetének forrásai II.
- http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10223.htm
- A Fradi Futballmúzeum lapja (1996-2003)1999 / 9.
- http://www.tempofradi.hu/a-ferencvarosi-torna-club-elnokei-mattyok-aladar-1879-
- https://sites.google.com/site/gyopartura/home/koezlemenyek
- http://onkormanyzat.szekesfehervar.hu/_user/7/File/Foepiteszi%20Iroda/2014/20141119_BELV%C3%81ROS_k%C3%B6zbens%C5%91/2_-3_%20FELS%C5%90V%C3%81ROS%20%C3%A9s%20C_%20K%C3%9CLTER%C3%9CLETI%20R%C3%89SZ.pdf
- http://deac.hu/8-deac
- https://sites.google.com/site/gyopartura/home/koezlemenyek
- http://magyarturistaegyesulet.hu/visszanezo-2010-iv
- Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai 2. bővített kiadás
Vélemény, hozzászólás?