Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer vállalkozó. Ez a vállalkozó, egy nagyon tisztességes derék ember volt, volt is sok munkája.
Elismerte ezt a kis település vezetője is, csináltatott is sok minden vele. No eddig, nincs is semmi baj, jó dolog az, ha a város vezetősége foglalkoztatja a helyi iparosokat! Mondhatnám, ezt így is kell!
A eset akkor vált említésre méltóvá, mikor közbejött egy választás. Bizony, új vezető került a városka élére…
A mi vállalkozónk, aki mint mondtam, egy derék, becsületes ember, ki soha nem foglalkozott politikával, várta, várta a megbízásokat. Annál is inkább, mert mindig a szívén viselte szülőhelye szebbé tételét… De az nem jött! Mikor már megunta a várakozást, úgy döntött, felkeresi a vezetőt, és megkérdi, ugyan már mi az oka, hogy látja, a városban idegen mesterek dolgoznak, mi közben Ő nem kap munkát? Be is ment, össze is találkozott az új vezetővel. Már éppen szóra nyílt volna a szája, mikor az így szólt:
Ha rám vár, kérjen időpontot! És már ott is hagyta az elképedt vállalkozót! Hiszen eddig ez nem így volt, Ő nem a fogadóórára váró ügyfél, hisz Ő partnere volt eddig az önkormányzatnak. De semmi baj, ha ez az új rend, akkor úgy látszik, ez már rá is vonatkozik! Jó, akkor már egy neki szánt időben ment újra oda. A rövid és kimért megbeszélésből annyit szűrt le az emberünk, azért nem kap megbízást, mert az előző vezetőnek is dolgozott!?
Sőt, az új vezető már nyíltan is kijelentette, ezt azért nem csináljuk, mert ennek olyan XY szaga van !?
Na, a mi derék, becsületes emberünk tudomásul vette,hogy Ő itt munkát nem kap, bár más bűne nincs, csak hogy az előző vezetésnek is dolgozott!
De nem csak hogy munkát, mást sem! Ugyanis, azt ugye tudjuk, tapasztaljuk, hogy bizonyos ünnepeinken illő, az arra érdemes polgárokat méltatni, kitüntetni. Na, ez is eljött. Amikor a sporttéma került elő, a szaktársak, egyöntetűen javasolták a mi vállalkozónkat egy érdemi elismerésre, hiszen a sportélet terén is kiemelkedően teljesített.
Na ennek se lett a városvezető részéről nagy sikere! Egy mozdulattal lesöpörte az asztalról a javaslatot. Mindazok tudtában, hogy más ellenvetés nincs, csak hogy dolgozott az előző vezetésnek!
De azért van még ennek a dolognak hátránya… A városka sok millióval tartozott emberünknek, aki a tartozás kivárása miatt, minden tartalékát bevetette a vállalkozásba. Várt, várt türelmesen… A pénz csak nem érkezett meg az előzően elvégzett munkák fejében a számlára. Többszöri nógatás, sürgetés után sem. Teltek az évek, és bizony már perre kellett vinni a dolgot, hogy az elvégzett munka árát megkapja.
Három év múlva, nagy nehezen meg is kapta azért a munkáért a járandóságot, amit még az előző vezető végeztetett el vele… Hát így történtek a dolgok a kis városban…
Az eset és a szereplők hasonlósága, csak a véletlen műve!
Vélemény, hozzászólás?