Kényelem
Egy törvénytelen felhívás ürügyén
Az elmúlt másfél –két évben gyakran hallottam a testületi üléseken azt az uralkodó felfogást, hogy ezt vagy azt azért nem csinálnak meg, mert nem kötelező. Tucatnyi példát tudnék itt felsorolni az értéktártól a lomtalanításig, a közlekedés megszervezésétől, a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosságáig.
Önmagában is elég érdekes álláspont ez szerintem. Eddig úgy képzeltem, az önkormányzati testület és a hivatal Pomáz város lakosaiért tevékenykedik, de ezek szerint Ők azért vannak, hogy a törvények betartását felügyeljék, a lakosok gondja kevésbé fontos.
Viszont ez a gondolatom is megdőlt mostanában. Több levelet adtam be a hivatalba, bő fél éve, amire a mai napig sem kaptam választ. Ezek közül az egyik, ami mostanában téma, az értéktár ügye. (Mily büszkén hangoztatta Vicsi úr, hogy hiányosan adtam le a dokumentumokat, de ez egy külön történet, ebbe most ne menjünk bele. ) Az idevonatkozó törvény szerint 90 napon belül dönteni kellett volna az általam beadottakról. Tavaly szeptemberben már a testület előtt volt az anyag, decemberben határozatot hoztak róla, januártól elviekben működik az Értéktár bizottság, de mind a mai napig mulasztásos törvénysértést követnek el a nagytiszteletű hölgyek és urak, akik a kötelező tájékoztatásomat elmulasztották. S velem együtt mindazokét, akik szintén foglalkoztak a témával.
Nekik szabad!!! Ők a törvények felett állóknak tartják magukat.
Ilyen a pomázi jogrend.
Nemrég viszont újabb gyöngyszem akadt a kezembe. Levelet kaptam a hivataltól. Heuréka—örvendtem–, megjött a hónapok óta késő értesítés az értéktári anyagról! Nem! Ismét levelet kaptam EBÖSSZEÍRÁS ügyben. Alig több mint egy éve fenyegetett meg a jegyző asszony, hogy a nem létező kutyámat is be kell jelentenem, különben 30 000 Ft-ra is megbüntethet, erre most kapok egy kulturáltabb levelet, hogy letelt a három év, ismét jelentsem be a nem létező ebemet. Hihetetlen. Egy éve már leveleztem a hivatallal. Törvényekre hivatkoztak, mire én is visszaírtam nekik, hogy azoknak a törvényeknek nem vagyok jogalanya, mivel az az állattartókra vonatkozik, mely állapot nálam nem áll fenn. Pestiesen: A biztonsági övet mindenkinek be kell kötnie, de még nem láttam gyalogosokat biztonsági övben közlekedni. El is ismerték az igazam, de arra hivatkoztak, nekik így egyszerűbb, ha attól is kérik, akiktől nem kérhetnék.
Szóval, tudják: amit tesznek, törvénytelen, de mivel ez így kényelmes, azért megteszik!!!
Itt állt össze nálam a kép.
Ami nem kötelező, azt nem csinálják meg.
Úgy tűnik, most már ami kötelező, azt sem csinálják meg.
Bennünket viszont arra is kötelezni akarnak, amit a törvény szerint nem követelhetnek.
MERT NEKIK ÍGY KÉNYELMES.
Kényelem
Bejegyzés dátuma:
Kategóriák:
Hozzászólások
Egy hozzászólás a(z) “Kényelem” bejegyzéshez
-
A magam részéről szívesen segítem a hivatal munkáját, ha ezt kérik tőlem és nem pallosjogot emlegetve szankciókkal fenyegetődznek. Szívesen megteszek segítésükre olyan dolgot is, amire jogszabály nem kötelez, de hasonló lojalitást és rugalmasságot várnék viszonzásul.
Például, ha az előttem lévő járda (mellesleg közterület) saját költségen javítására leraknak egy kupac homokot előttem az utcán, akkor ne bírságoljanak, ne követeljenek járdalezárási- és közterületfoglalási engedélyt. Ilyenkor persze nem kerül elő a kapacitás probléma. Tudom, mindegyik más szegmense a hivatalnak, de ennek bizony a letéteményese a hivatal vezetése.
Ami a konkrét esetet illeti, mi – postaköltséget nem kímélve – családtagonként kaptunk nyilatkozatot. Ugyanakkor szomszédasszonyomnak két kutyája van, ő csak egy ívet kapott. Szervezői szemmel átgondolva egy jobban szerkesztett íven mindkét szituációt egy postaköltséggel lehetett volna kezelni. Mi több, ha begyűjtenék az e-mail címeket, akkor postaköltség kímélően lehetne legalább részben az ilyen jellegű ügyeket intézni. Magát a nyilatkozatot is lehetne e-mailben kiküldeni, nem pusztán csak a kitöltöttet visszaküldeni. (Ozorai Magdi)
Vélemény, hozzászólás?