Ez a hír a Budakalász Hírmondóban jelent meg, a képviselőtestület döntése értelmében – a lakosság egészsége és a környezet tisztasága védelmében – a város egész területén tilos az égetés.
A keletkezett zöldhulladékot a kerttulajdonosoknak vagy komposztálni kell, vagy elszállíttatni, amiben az önkormányzat tavasszal és ősszel segítséget nyújt. A szomszédos példa is mutatja, hogy megoldható a kerti nyesedék füstmentes kezelése.
Sajnos nem nálunk.
Pomázon minden hétfőn vágni lehet a füstöt, ezért komposztálási alaptanfolyam szerűen, képriportban mutatom be, milyen egyszerűen lehet a kert egyik sarkában komposztálót „üzemeltetni”.
A keretet akár maradék építőanyagból, akár raklapból könnyen össze lehet állítani. Mi duplát csináltunk, így egyszerűbb kezelni, átrakni amikor szükséges, mint éppen most is.
Nemcsak a kertem és a konyhám szerves maradékát gyűjtöm, hanem a szomszédság platánfáinak hullott leveleit is, márpedig a dió, platán és gesztenye lombja bomlik el a legnehezebben. Tudom, hogy az általános vélekedés szerint a diólevelet nem szabad a komposztba tenni, mert csíragátló anyagot tartalmaz, azonban a kísérletek és az én tapasztalatom is azt mutatja, hogy fél éves komposztálás után inkább pozitív mint negatív hatása van a veteményre. A tavalyi levelek egy része, amit a nyári fűnyesedék rétegzésére tettem félre, még nagyon egyben van, de már dolgoznak rajta a kertészek nagy segítői, a giliszták.
Ezt a réteget átraktam az első részbe, és elértem a kész komposztot, ami számomra a fekete arany. Ennek kitermelése, az ágyásokban való elterítése a jövő évi termés alapja. Ez a munka legnehezebb része, talicskába kilapátolni, széthordani bizony erőnléti edzésnek is beválna.
A talaj nem egyszerűen a növények tartószerkezete, hanem élő anyag, amelyben a baktériumok, mikroorganizmusok és a szemmel is jól látható élőlények együttműködésének eredménye a jó ízű, tápanyagban gazdag gyümölcs, zöldség. Minél több komposztot tudok a növényeimnek biztosítani, annál biztosabb a siker.
A kiürült komposztkeretbe visszatöltöm a félig elkorhadt anyagot a kertből felszedett, frissen levágott zöld növényekkel keverve. Ahol állatokat tartanak, ott trágyával is lehet gazdagítani, így sokkal könnyebben elindul a komposztálódás, ha az őszi esők elegendő nedvességet biztosítanak hozzá. Ha nem, akkor locsolni kell. Közben a térfogata is csökken, folyamatosan lehet hordani rá a kertben keletkezett minden maradványt.
A legtöbb városi kertben azonban sok olyan növény van, mint a tuják, leylandi ciprusok, amelyeket nem érdemes a komposztálóba tenni, mert sokkal tovább tart a lebomlása mint a leveleknek, a lágyszárú növényeknek. Én a sövény tövében gyűjtöm a levágott ágakat, ezek a következő nyárig kiszáradnak, a bográcsozás, grillezés, vagy a kemence legjobb fűtőanyagai lesznek, de addig is megfelelő téli búvóhelyet biztosítanak a sünjeinknek.
Végül egy október végi kép biztatásul arról, hogy a kert meghálálja a gondoskodást, nem felesleges macera a komposztálás.
A leírtakhoz hasznos olvasmány:
A diólevéltől félnetek nem kell
Vélemény, hozzászólás?