Akikre szívesen emlékezünk Radnai Miklós (1892-1935) az Operaház igazgatója

A Pomáz Barátai Társaság újabb cikket juttatott el hozzánk Ozorai Magdi tollából. Ezúttal is Pomáz jeles egykori lakójáról Radnai Miklósról írt, akinek munkássága jelentős érdemei ellenére egyáltalán nem – vagy igen kevéssé – ismert. Éppen ezért hiánypótló ez a rövid, de alapos összefoglaló életéről, munkásságáról és utóéletéről, valamint városunkkal való kapcsolatáról.

Radnai Miklós

(Bp.,1892. jan. 1.–Bp., 1935. nov. 4.) – az Operaház igazgatója, zeneszerző, zenekritikus.

Radnai Miklós 1892. január elsején született Budapesten háromgyermekes család legkisebb gyermekeként. Édesapja dr. Radnai Jenő fővárosi tanácsjegyző. Édesanyja Vámossy Ilona₁ tanítónő. Radnai Miklós alig volt egy éves, mikor édesapját komoly tüdőbetegség támadta meg, mely 1894 októberében édesapja elvesztéséhez vezetett. Ettől kezdve az özvegy édesanya egyedül nevelte az akkor hét éves Margitot, a négy és fél éves Bélát valamint a harmadik évében járó Miklóst. A főváros az akkori törvények szerint kegydíjat biztosított az özvegynek, aki mindhárom gyermekét színvonalas nevelésben, iskoláztatásban részesítette.

Radnai Miklós a hetedik kerületi Barcsai utcai (ma Madách) gimnáziumban tette le érettségi vizsgáját 1910-ben. Ezt követően a Zeneakadémián Koessler János és Herzfeld Viktor, majd Münchenben Felix Mottl tanítványa volt. 1912-től pedig már a Fodor zeneiskola tanára.

A nyári szünetekben bizonyára sok időt töltött Leányfalun az anyai nagyszülőknél. Nagypapája Vámossy Mihály₂ a Lónyai utcai Református Gimnázium tanára, majd 20 évig igazgatója volt. Az igen kiterjedt Vámossy család komoly részt vállalt a leányfalusi köz- és kulturális élet alakításában, melybe bevonták a család fiatal tagjait is, akik  Vámossy Mihály 1912-ben bekövetkezett halála után átvették a stafétabotot a közélet formálásában. Vámossy Mihály, majd fia, Zoltán₃, a neves gyógyszertanprofesszor – a Leányfalusi Társadalmi  és Szépítő Egyesület elnökeként is -, tevékenyen dolgoztak a falu felvirágoztatásáért.

Érdemes egy pillantást vetni a történelem órájára. Küszöbön az I. világháború, amikor létrejön a Leányfalusi Törzs, amely 1914-ben Tóth László, Marschalkó Teofil, Törs Tibor₄, Radnai Miklós kezdeményezésére alakult és hamarosan 120 tagot számlált. A társaság máig ismert és néha használt jelszava: ” Üdv a Dunának „! A bohém társaság Anna bálokat, hangversenyeket, előadásokat szervezett, ahol nem volt hiány ismert művészekből, operaénekesekből, színészekből, így teremtve meg az együttzenélés, színjátszás, szórakozás hagyományait.

Radnai eközben zeneszerzőként megírja Az infánsnő születésnapja c. táncjátékát, amit az Operaház 1918-ban be is mutat.

Az 1919-es történelmi időkben Radnai már a Zeneakadémia zeneelmélet tanára, miközben a külvilágban zajlik a Tanácsköztársaság és a trianoni országcsonkítás. Ekkor keletkezik Orbán vitéz című szimfonikus költeménye (1919) és a Magyarok szimfóniája (1921).

Ez idő tájt köt házasságot Pártos Lili festőművész grafikussal, aki Pártos Gyula₅, a kiváló építész és Bartolucci Viktória₆ operaénekes nagyobbik leánya.

Radnai 1924 előtt egy ideig a Szózatnál, majd a Nemzeti Újságnál is működött, mint zenekritikus.

1925-ben Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszterként szembesül az Operaház csődszéli helyzetével. A társulat bérkövetelése oly magas, hogy azt a nehéz gazdasági helyzetben teljesíteni lehetetlen volt, ugyanakkor Klebelsberg fontosnak tartotta az Operaház életben tartását. Miután Klebelsberg a helyzetet konszolidálta, rátermett igazgatót keresett és talált, az akkor mindössze 33 éves Radnai Miklós zeneszerző és zenekritikus személyében. Megjegyzendő, hogy Klebelsberg sokoldalú tehetségének úgy tűnik része volt a munkatársak kiválasztásához szükséges jó szem. Radnaival kezdetét vette – egy mindeddig az Operaház történetében nem megélt – tíz éves stabilizációs korszak, amelyet mind a mai napig szívesen emlegetnek a visszaemlékezésekben.

Mi volt Radnai sikeres vezetésének titka?

Radnai azzal kezdte tevékenységét, hogy tanulmányútra indult és megnézte, hogy ahol jól működő Operaház van, ott milyen elveken nyugszik a sikeres irányítás. Az így szerzett tapasztalatokat is felhasználva dolgozta ki az Opera új működési rendjét.

Alapelveit negyedszázaddal később Tóth Aladár (Radnai egyik utódja az igazgatói székben) a következőkben foglalta össze:

• helyreállította a művészi munka fegyelmét;
• új alapra helyezte a bérletrendszert, és ezzel biztosította a színház szolid finanszírozását;
• az előzményekhez szervesen kapcsolódva megújította a műsorpolitikát;
• különös gonddal és érzékkel nevelte az énekesi gárdát;
• a színházhoz kötötte az operai zene- és szcenikai művészet következő három évtizedének vezető személyiségeit.

Tevékenységének eredményeként kibővült a repertoár, nagy egyéniségek léptek színpadra. Ő indította el 1932–33-ban az ún. „olcsó ciklusokat”, melyeket Wagner, Verdi és Mozart neve fémjelzett, miközben a magyar szerzőkről sem feledkezett meg. Bevezették az ifjúsági előadásokat, balettsorozatokra került sor. Nevéhez fűződik az Operabarátok Egyesületének megalakítása és az Operaház Emlékgyűjteményének megalapozása is. (Fontos megjegyezni, hogy mindez az 1929-1933-as gazdasági válság idején, a nehéz időszak leküzdése érdekében történt.) Az egyesület tagjainak támogatása révén, ill. az „olcsó ciklusok” bevétele által a költségvetési hiányt pótolni tudta, így 1934-ben, az Operaház fennállásának 50. évfordulóját nagyszabású un. magyar ciklussal ünnepelhették.

Az Operaház megnyitásának 50. évfordulójára Radnai emlékkönyvet jelentetett meg. Az intézet visszanyert önbecsülését dokumentálja a történeti szempontból is nagy jelentőségű kezdeményezése: az operaházi évkönyvek sorozatának kiadása.

Ebből az alkalomból a kormányzó Radnai Miklósnak, a magyar királyi Operaház fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet adományozta.

A Budapesti Hírlap 1935. október 13-i számában Radnai egyik külföldi elismerést kifejező kitüntetéséről is:

„Radnai Miklóst az olasz kormány az olasz-magyar zenei kapcsolatok ápolása terén szerzett érdemeiért az olasz Korona-rend parancsnoki keresztjével tüntette ki. A kitüntetést szombaton délelőtt Colonna herceg budapesti olasz követ személyesen nyújtotta át az Operaház igazgatójának.”

Radnai Miklós rövid idő alatt nemcsak hozzáértését, művészi képzeletének gazdagságát és döntési képességét bizonyította, hanem erkölcsi feddhetetlenségét is. Az általa irányított Operaházat Jemnitz Sándor, aki szociáldemokrataként a Horthy-korszak egyetlen intézményének sem állított ki fedezetlen váltót, Magyarország kevés, valóban a legtisztább kézzel vezetett intézményei egyikének nevezte.

Ennek a cikknek nem feladata zenész szemmel megítélni Radnai tevékenységét, azonban Opera direktori munkájából érdemes néhány dolgot megemlíteni. Radnai sokat és intenzíven dolgozott. Mindenhol jelen volt a kulturális életben és mindenhol építette is kapcsolati hálóját. A sikereket mindig munkatársaival közös eredményként értékelte.

Mind külsőségeiben, mind tartalmilag nagyon megadta a módját munkatársai megünneplésének a különböző évfordulók alkalmával. Ilyen alkalmakra magasabb körökből kívülről is meghívott vendégeket. Gondoskodott arról, hogy vendégszereplésekkel munkatársait külföldön is ismertté tegye. Ugyanakkor rajta tartotta a szemét az új nemzedéken, akiket tehetségeseknek ítélt, azoknak munkát kínált. Gondosan ápolta a külföldi operaházakkal a kapcsolatot és kölcsönös vendégszereplésekkel, tapasztalatokkal gazdagította munkatársait, egyúttal külföldön is erősítette a magyar opera jó hírnevét. Ugyanakkor fegyelmezett magas szintű munkát követelt. Gyakran jelen volt a próbákon és az előadásokon is. Minden évad végét közös hajókirándulással zárta, amin a társulat egészén kívül részt vettek a pénzügyi- politikai- kulturális világ képviselői is. Ezekkel a gesztusokkal, korrektségével, valamint magas fokú hozzáértésével az Operaház tagságából kiváló társulatot kovácsolt. Beosztottjai és vezetői egyaránt szinte kivétel nélkül elismerték kimagasló vezetői képességét és szakmai munkáját, ami valljuk be nagyon ritka lehetett akkor is, de most is.

Radnai bár roppant társasági ember volt, otthonában megjelent a magyar- és külföldi kulturális- és politikai élet színe-java, azonban a sajtónak nem engedett bepillantást magánéletébe. Azt is csak halála után tudhatta meg a közvélemény, hogy ifjúkori barátjának Törs Tibornak és színésznő Mátray Erzsébetnek a gyermekét sajátjaként nevelte.

Radnai élete Pomázhoz úgy kötődik, hogy 1932-ben megvette a Dera patak egy szép fekvésű részén az 1700-as években épült vízimalom régi épületét (Pap-malmot), amely egyike volt azon hat-hét malomnak, amelyek annak idején a Derán működtek. Az átalakított épületben a mellékhelységeken kívül négy lakószoba és két manzárdszoba volt. Az épülethez boltíves tornác csatlakozott. Erről, az akkor falun kívüli, hegy alatti rejtőzködő helyről gyönyörű kilátás nyílt szinte minden irányban a hegyekre. Radnai nagyon szerette ezt a finom gonddal kialakított nyaralót. A gondosságról és Radnai világnézetéről mindent elmond, hogy a boltíves tornác egyik falát relief ékesítette, amely a Szűzanyát és a gyermek Jézust ábrázolja, a másik hosszanti falon egy márványtábla volt látható az alábbi szép gondolattal:

 

E HÁZAT
AZ ISTENBE BÍZÓ AKARAT
ÉPÍTETTE
MCMXXXIII
ÖRIZZE MEG
A MUNKA ÉS A SZERETET

Ettől kezdve haláláig kora tavasztól késő őszig itt élt a család és a színházi évadban innen járt be az Operaházba tömegközlekedéssel. Autója nem volt. Ebben is a puritánságig lemondó és egyszerű volt.

A villában szintén nagy társasági élet folyt. Csata László (1895-1988) pomázi tanító szerint gyakran találkoztak itt neves zeneszerzőink, zenészeink, híres énekeseink. Így pl. Kodály Zoltán, Szigeti József hegedűművész, Závodszky Zoltán neves tenoristánk, Anday Piroska mezzoszoprán, Báthy Anna szoprán énekesnő, Székely Mihály basszista. A Budapesti Hirlap 1935. április 25-i számában hírül adta, hogy:

„Ottorino Respighi – a nemzetközi tekintéllyel bíró zeneszerző – és felesége húsvét alatt egy napig az Operaház igazgatójának, Radnai Miklósnak a vendége volt, a Pomáz melletti Pap-malomban. Nagyszombaton kirándultak a közeli Csobánka községbe, s ott végignézték a feltámadási körmenetet. Ottorino Respighi feleségével együtt vasárnap utazott haza Budapestről Olaszországba. Búcsúzóul elragadtatással nyilatkozott magyarországi tartózkodásáról.”  

Ez volt talán az egyetlen magánéleti közlemény, ami sajtóban jelent meg.

Szomorú, hogy csak három nyáron át élvezhették felhőtlenül a házat, mert Radnai Miklós 1935. november 4-én váratlanul meghalt. A halál oka tüdővérzés volt. A baj olyan váratlanul és hirtelen jött, hogy a velük egy házban lakó orvos nagybátyja (dr. Vámossy Zoltán) sem tudott már segíteni.

A temetési szertartás méltóságteljes és igen ünnepélyes keretek közt zajlott. Jelen volt a politikai- és kulturális élet színe-java az operaházi ravatalnál. A nekrológok szuperlatívuszokban méltatták Radnai érdemeit, munkásságát.

A gyászbeszédek elhangzása után az operaházi zenekar Failoni karmester vezetésével az Isolda szerelmi halála című részletet játszotta Wagner Tristan és Isoldájából, majd Radnai Miklós érckoporsóját kivitték a négylovas gyászhintóhoz és megindult a menet a Kerepesi úti temető felé. A gyászmenetet egy szakasz díszruhás lovasrendőr nyitotta meg.

Az Erzsébet-körúton és a Rákóczi-úton haladt végig a menet a Kerepesi temetőbe, ahol a főváros által ajándékozott díszsírhelyen₇ hantolták el a tragikus hirtelenséggel elhunyt igazgató földi maradványait, A sírnál Székelyhidy Ferenc megható szavakkal búcsúzott el Radnai Miklóstól, majd az Operaház kórusa adta elő Huber Károlynak – Hubay Jenő édesatyjának – „Halálnak éjszakája” című művét Roubal Vilmos karigazgató vezényletével.
Radnai Miklós temetési szertartását a Rádió is közvetítette. A közvetítés során az Operaház előcsarnokából Koudela Géza pápai kamarás beszélt.
A család életében új időszámítás kezdődött, azonban a rokonok, barátok és a munkatársak szeretete figyelemmel kísérte az élő családtagok életét. Radnai özvegye 1945-ben állandó lakósként kiköltözött a Pomázi villába, bár Pomázt a háborús rombolás kevésbé érintette, mint Budapestet, azonban fosztogatások, rongálások itt is voltak, így a villa akkor már ismét felújításra szorult.

A felújított háznak azonban nem sokáig örülhetett a család, mivel azt 1952 elején államosították. Radnai özvegye akkor már igen nehéz anyagi körülmények közt élt. A villa egy részét bérbe adta, csekély összegű (262 Ft-os) nyugdíján kívül egyéb jövedelme nem volt és még a tetőt is el akarták venni a feje fölül.

Nem kisebb egyéniségek siettek az özvegy segítségére, mint a régi barát, Kodály Zoltán, aki igazságtalannak, és Radnai múltjához méltatlannak tartotta az intézkedést. Tóth Aladár többszörösen kitüntetett zenekritikus, az Operaház akkori igazgatója és Zathureczky Ede világhírű hegedűművészünk, Dohnányi utódja a Zeneakadémia igazgatói székében együttesen tanúsították Radnai érdemeit. Segítségük nem volt eredménytelen. Radnai Miklósné pomázi ingatlanát 1952. március 18-án mentesítették az államosítás alól. (Mindamellett az akkori döntéshozók műveltségéről sokat elmond, hogy szükség volt ezekre a tanúsítványokra.)
1996-ban a villa ismét eléggé leromlott állapotban volt, Radnai Miklós két unokája használta hétvégi házként.

1999-ben a villa új tulajdonos kezébe került, aki az épületet felújította az eredeti állapotot példásan helyreállította, a villa körüli kertet gyönyörű ősfás parkká varázsolta. A villa azon kevés épületeihez tartozik Pomáznak, ami a korabeli értékeket híven őrzi. Köszönet ezért a mostani tulajdonosnak.

A villa falán ma is megtalálható az emléktábla, mely Radnai Miklós utolsó három nyarára emlékezteti az ide betérőt.

Szabó Ferenc János kutatásai nyomán kirajzolódni látszik Radnai Miklós teljes zeneszerzői életműve, melyből – jelen tudásunk szerint – ez idáig egyetlen percnyi hangfelvétel sem készült. A komponista szerzeményeinek lelőhelye ismert és bárki számára hozzáférhető, így semmi akadálya sincs annak, hogy a 20. század elejének egyik elfeledett magyar kismesterének (Bartók, Kodály, Dohnányi és Kálmán Imre kortársának) alkotásai újra megszólaljanak. Pozitív hír azonban, hogy Radnai Miklós születésének 125. évfordulóján, a 2017. évi újévi koncerten, majdnem 70 évnyi hallgatás után először csendült fel Radnai-kompozíció az Operaház színpadán, Az infánsnő születésnapja keringője.

Egészen más a helyzet az operaigazgatói életművel. Naponta százak mennek el az Operaház baloldali nézőtéri bejárója felé Kallós Ede Radnai Miklós szobra előtt. Néhányan talán meg is állnak, elolvasni az apró réztáblán, hogy ki a nemes arcélű, szemüveges férfi. Nagy részüknek valószínűleg semmit sem mond Radnai Miklós neve. Egy előadóművész, egy alkotó után maradnak a felvételek, a művek, míg egy igazgató életművét – a színház adott korszaka után – csak a közönsége és a porosodó kritikák-könyvek őrzik, a korszak étosza óhatatlanul is elillan. A szakma felelőssége lett volna időben, legkésőbb az 1950-es években, minél pontosabb összefoglaló munkát írni Radnai Miklós páratlan igazgatói tevékenységéről. Ez akkor nem történt meg, amikor a munkatársak még mesélhettek, visszaemlékezhettek volna.

Az Operaház társulata azonban a mai időkben is tisztelettel adózik Radnai Miklós emlékének. 2012-ben Radnai születésének 120. évfordulójára Hunyadi László Radnai-Oláh-Nádasdy féle átdolgozást állították színpadra, ami köztudottan a hazaszeretet operája, azé a hazaszereteté, mely annyira áthatotta Radnai egész tevékenységét.

E sorok olvasása közben szükségszerűen felvetődnek azok a kérdések, amelyeket Balogh Gyula már 1996-ban megfogalmazott, hogy nem volna-e helyes a Radnai villát hivatalos emléktáblával megjelölni, valamint – ha már a zeneiskolát nem – legalább egy utcát nem kéne-e Radnai Miklósról elnevezni Pomázon?

Megjegyzések:

Miután Radnai Miklósról életrajzi jellegű anyagot nem találtunk, szükségesnek éreztük, hogy a családi-és magánéleti háttérre ilyen szempontból rávilágítsunk. (Megjegyezzük, hogy a tényadatokon kívül ezek a megjegyzések részben következtetéseken alapulnak, azonban adott esetben más összefüggésbe is helyezik a cikk tartalmát.)

¹Vámossy Ilona – Vámossy Mihály lánya. Vámossy Mihály két házaságából 10 gyermek született (ebből nem mindegyik élte meg a felnőtt kort. A testvérek között volt Dr Vámossy Zoltán is a neves orvosprofesszor

²Vámossy Mihály (Máramarossziget, 1827. – Leányfalu, 1912. május 1.) református főgimnáziumi igazgató-tanár, író, méhész. Tanulmányait szülővárosában és a debreceni református kollégiumban végezte. 1854-ben tanár lett és tanított a Gönczy Pál, majd a Szőnyi-féle nevelőintézetben; 1859-ben a budapesti református főgimnáziumban nyert alkalmazást, melynek 37 évig volt tanára és 20 évig igazgatója; 1897. június 18-án vonult nyugalomba, mely alkalommal a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke volt.

³Vámossy Zoltán – orvosdoktor, farmakológus, egyetemi tanár, lapszerkesztő, a gyógyszertani tanszék első segéde, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1920–1949), az orvostudományok kandidátusa (1952). Felesége révén volt a rokoni kapcsolat az Eleöd családdal. Egyetlen fiuk 1921-ben a Sopronért folyó harcban kapott halálos sebet. Testvére, Ilona félárva gyermekeit valószínű rokoni szeretettel patronálták. A Mányoki úti villát ők építették 1910-ben, majd 1923-ban alakították át. (E körüli időpontra valószínűsíthető Radnai Miklós  házasságkötése. Radnai Miklós élete utolsó éveiben  ebben a villában lakott családjával.)

⁴Törs Tibor (1890 – 1963): újságíró, politikus.. Jogot végzett Bp.-en., 1936-tól nemzeti egység párti országgyűlésisi képviselő. 1922-ben házasságot köt a sikeres színésznő Mátray Erzsivel. Radnaival való szoros kapcsolata Leányfaluhoz, valamint a Szózat című laphoz kötődik, ahol munkatársak is voltak. Radnai az ő fiát (ifj. Törs Tibort) nevelte saját gyermekeként.

⁵Pártos Gyula (1845-1916)  építész, Lechner Ödön mellett a magyar stílusú szecesszió úttörője. Többek közt az Iparművészeti Múzeum és a Kecskeméti Városháza társtervezője volt. Pártos Lili a nagyobbik lánya, Irén a kisebbik lánya. Lili tizenöt éves volt, Irén nyolc, mikor árvaságra jutottak. (Irén 1921-ben házasságot kötött Dr Csipkay János orvossal. Előbb Miskolcon, majd egy darabig Budapesten, a háború után ők is Leányfalun éltek.)

⁶Bartolucci Viktoria (1861-1915) – olasz származású, operaénekesnő (mezzoszoprán) Csengő, szép hangjával, játszi természetével már mint a ferrarai leányiskolai növendéke feltűnő jelét adta hivatottságának. E természetes hivatottságot követve lépett először színpadra 1877. december havában Pesaróban. Miután körútján az összes nagyobb olasz városban tetszést aratott, Verdi újonnan készült Aidájával európai körútra indult. Budapesten 1881. októberében lépett föl először a Favorita címszerepében s oly osztatlan tetszést aratott, hogy azonnal szerződtették. Magyarország iránt való rokonszenvének kifejezéséül csakhamar megtanult magyarul és Bánk bán Gertrudját, Atala címszerepét, Faust és Mephistopheles Margaretáját, a Próféta Fidesét, Carmen címszerepét a legszebb sikerrel énekelte magyarul. 1880-tól a Nemzeti Színház, később az Operaház tagja 1886-ig, majd visszalépett a színpadtól miután nőül ment Pártos Gyula fővárosi műépítészhez. 1900 és 1904 között újból az Operaház tagja volt. Drámai hangja miatt alt szerepeket is énekelt.

⁷Radnai Miklós sírhelye – A díszsírhelyről özvegye hamarosan exhumáltatta és a temető 48/3-1-17 és sírhelyén lelt örök nyugalomra, ahol hitvese is nyugszik.

Mellékletek:

1. melléklet – Papmalom 19. századi kataszteri térképen

A malom működése – Két oldalról folyt a patak a  malom kereke nem a jelenlegi Dera folyásában volt, hanem volt egy azóta megszűnt malomárok, ami az Oszoly alatt húzódó  jelenlegi gyalogút. Margitligetben volt egy zsilip, amivel a patak folyását lehetett szabályozni. Ha  a malomárok fele kinyitották, akkor az árkon keresztül is folyt a víz. A malomkerék az épület Majdánpola felöli oldalán volt –  ez egy alulcsapó vizimalom volt, azaz a szűk mederbe terelt patak vize  felgyorsult és nekiütközött a malomkeréknek, azt mozgásba hozta. (Az információt Leidinger Istvánnak köszönhetjük.)

---

2. melléklet – levelek a Radnai villa államosítás alóli felmentése ügyében

Kodály Zoltán levele:
Teljes felelősségem tudatában kijelentem, hogy RADNAI Miklós érdemei a magyar zenekultúra fejlesztésében, hármas minőségében – mint zenei főiskolai•tanár,  – mint ¡zeneszerző, mint Operánk tíz  éven át igazgatójának és újjászervezőjének – oly sokrétűek és maradandók, hogy özvegye teljes jogcímmel bírna a rendelet biztosította kivételezésre is. Annál inkább jogcíme van védelemre a rendelet nyilvánvaló félreértéséből származó, őt puszta létében támadó és életét lehetetlenné tévő intézkedések ellen. E védelemre való teljes igényét újra hangsúlyozva tisztelettel kérem az összes illetékes szerveket hathatós beavatkozásra.  • · 

Budapest, 1952. február 24.

Tóth Aladár szakvéleménye:

Zathureczky Ede igazolása:

---

3. melléklet – A pomázi Radnai villa híres vendégei

Ottorino Respighi (Bologna, 1879. július 9. – Róma, 1936. április 18.):

 

olasz zeneszerző, zenetudós, karmester, a zenei impresszionizmus jeles képviselője. Fő művének a Róma kútjai című zenekari darabja tekinthető, amelyet neves karmesterek vettek fel repertoárjukba.1932-ben az Olasz Akadémia tagjává választotta, a világ számos kiemelkedő zenei egyéniségével ismerkedett össze: Kodály Zoltánnal, Maurice Ravellel, Richard Strauss-szal, Arnold Schönberggel és Igor Stravinskyval.

 

Kodály Zoltán  (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.):

 

háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató. A második világháborút követően Kodály meghatározó szerepet vállalt az ország szellemi újjáépítésében. Számos közéleti feladatot kapott: a Magyar Művészeti Tanács és Zeneművészek Szabad Szervezetének elnökévé választották, s kinevezték a Zeneművészeti Főiskola igazgatósági tanácsának elnökévé. Az 1945-ös választásokat követően az alakuló Nemzetgyűlés, mint kiemelkedő közéleti szereplőt kilenc másik személlyel együtt külön törvény alapján meghívta képviselőnek a parlamentbe, amit el is fogadott. 1946 és 1949 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztségét töltötte be, 1956-ban a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa elnökévé választották.

 

Szigeti József – (Budapest, 1892. szeptember 5. – Luzern, 1973. február 20.):

 

világhírű hegedűművész. Hubay Jenő tanítványa volt a Zeneakadémián. 1905-ben Berlinben és Drezdában, 1906-ban Londonban nagy sikert aratott szereplésével. Genfben, Párizsban, Londonban és az Egyesült Államokban is élt. Bartók Béla közeli barátja. Egyike volt az első nemzetközi hírű művészeknek, akik az 1920-as években a Szovjetunióban koncerteztek. Klasszikus és főleg modern művek (Bartók; Ravel; Stravinsky. és Profjev egyik legismertebb interpretátora volt.)

 

Závodszky Zoltán – (Bátorkeszi, 1892. júl. 18.–Bp., 1976. okt. 8.):

 

énekes (tenor). Énektanulmányait Anthes György, az európai hírű Wagner-tenor irányításával végezte. 1920-ban szerződtette az Operaház. 1920–21-ben az Operaház ösztöndíjasa, 1921–1948 között magánénekese, 1943-ban az Operaház örökös tagja lett. A Zeneakadémia és a bécsi konzervatórium tanára volt. Zeneműfordítói tevékenysége is jelentős, számos operát és több mint 600 dalt ültetett át magyarra. Elsősorban Wagner-zenedrámák hőstenor szerepeiben nyújtott emlékezetes alakítást. Nagy vivőerejű, kiegyenlített hangját idős koráig megőrizte.

 

Anday Piroska –( külföldön Rosette Anday)

(Budapest, 1903. december 22. – Bécs, 1977. október 20.): : magyar opera-énekesnő (alt, mezzoszoprán)

Tanulmányait a Zeneakadémián végezte Bloch József, Hubay Jenő (hegedű) és Anthes György (ének) osztályában. Eközben a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán is tanulmányokat folytatott. 1920–22-ben az Operaház ösztöndíjasa volt. 1921. szeptember 23-án írta alá szerződését a bécsi Staatsoperrel, A háború után előbb a Theater an der Wienben kezdte újra pályáját, csak később tért vissza a Staatsoperbe. Az alt- és drámai mezzoszoprán-repertoár szinte minden szerepét elénekelte. Fellépett a világ számos operaházában, többek között Párizsban, Berlinben, Milánóban és Londonban, de énekelt Argentínában és az Amerikai Egyesült Államokban is. Gyakran vendégszerepelt Magyarországon is. Hírnevet szerzett oratórium- és dalénekesnőként is.

 

Báthy Anna – (Beregszász, 1901. június 13. – Budapest, 1962. május 14.):

 

opera-énekesnő (szoprán).A Zeneművészeti Főiskolán Maleczky Bianka tanítványa volt.. 1927-től a budapesti Városi Színházban énekelt, majd 1929-ben az Operaház szerződtette. Báthy Anna több mint harminc éven át volt a Magyar Operaház legrangosabb énekesnője, 1955-ben a társulat örökös tagjává választották. Gyakran vendégszerepelt külföldön: Bécsben, Barcelonában, Hamburgban, Salzburgban, Párizsban, Brüsszelben, Münchenben, Firenzében, Bayreuthban. Különösképpen Bartók és Kodály műveinek előadásával ért el nagy sikereket, de énekelt Bach-, Beethoven-, Mozart-műveket is.

 

Székely Mihály (Jászberény, 1901. május 8. – Budapest, 1963. március 22.):

 

magyar operaénekes (basszus).Huszonkét évesen szerződtette a budapesti Operaház. A társulatnak 1923-tól haláláig, 1963-ig volt tagja.

Nagy sikereket ért el külföldön is, elsősorban Olaszországban és Bécsben. Egyik legfontosabb szerepe a  Kékszakállú herceg vára volt. Bartók Béla állítólag Székely Mihály hangjához igazította operájának főszerepét.1946 januárjában leszerződött a New York-i Metropolitan operaházhoz.

1947-1949 között Otto Klemperer meghívására visszatért a budapesti operaházba. . 1956 évi holland fesztiválon énekelte egyik legnagyobb alakítását, Bartók kékszakállú hercegét. 1957–61 között évről évre szerepelt a Glyndebourne-i Fesztiválon, főképpen Mozart – dalműveiben. Korának egyik legjelentősebb operaénekese volt.

 

Források:

• http://caruso.blog.hu/2017/01/01/radnai_miklos_emlekezete (2017. augusztus. 2.)
• wikipedia (2017 augusztus 10)
• Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928
• https://www.familysearch.org/hr/search (2017. aug. 10.)
• Budapesti Negyed 1999 ősz 25. szám
• PBT Hírlevél 1994. 3.szám, 2001 évi 1.szám
• Balogh Gyula: Pomázi füzetek 1. szám (1996)
• http://index.hu/kultur/2016/12/24/csipkay_janosne_es_endre_laszlone_fabry_karolin_karacsonyi_boltja/
• Fortepan képgyűjtemény 2017 augusztus.
• http://www.georeal.webzona.hu/lanyfalu/hirelise.htm (2017 aug. 10)
• http://www.leanyfaluanno.hu/home/leanyfalu-toertenete (2017. aug. 10.)
• http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz22/33.html július 25
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Radnai_Miklós 2017. július 25
• https://www.kozterkep.hu/~/26927/Radnai_Miklos_Budapest.html 2017.július 25.
• Színházi Élet, 1935 június 8.
• http://www.wikiwand.com/hu/Radnai_Mikl%C3%B3s
• http://www.origo.hu/kultura/20170110-okovacs-szilveszter-irasa-az-origonak.html
• http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php?area=article&id_article=2433 augusztus 3
• http://tbeck.beckground.hu/szinhaz/htm/09.htm
• http://www.leanyfaluanno.hu/kepek/leanyfalu-2001-ben. 2017 aug 3.
• Vasárnapi Újság 1918. 18.szám.
• http://tbeck.beckground.hu/szinhaz/htm/08.htm 2017 augusztus 3.
• http://www.origo.hu/kultura/20170110-okovacs-szilveszter-irasa-az-origonak.html 2017. aug. 4.
• Az Est, 1935-11-05
• Kritika 14. (1985)1985 / 12. szám Breuer János: Temető violinkulcsban
• Népszava, 1935-11-05
• Pesti Hírlap, 1935-11-05, 1935-11-05
• Napi Hírek,1930-04-26, 1930-12-02
• Protestáns egyházi és iskolai lapok – 32. évfolyam – 1889.1889-01-27 / 4. szám
• 8 Órai Újság, 1918-02-12, 1918-04-26, 1918-09-01
• Budapesti Hírlap, 1911-12-30 , 1912-01-05 ,1912-03- 1912-11-07, 1912-12-19 , 1913-12-25, 1914-01-15, 1915-03-25, 1917-01-12, 1919-02-25,1919-03-14, 1919-10-12, 1923-05-03, 1923-07-01, 1924-04-16 ,1924-12-16, 1925-02-10, 1925-05-01, 1925-06-28 , 1925-07-19, 1925-07-26 , 1925-08-30, 1925-10-09, 1925-12-18 , 1926-02-21, 1926-04-0, 1927-02-10 ,1927-03-3, 1927-04-05,  1927-05-15, 1927-06-15, 1927-06-19,  1927-09-10 , 1927-09-25, 1928-01-19, 1928-01-24,1928-01-31, 1928-03-11, 1928-10-13, 1928-12-20, 1929-01-13, 1929-02-26, 1929-03-31, 1929-04-25, 1929-05-14, 1929-05-22, 1929-06-06, 1929-08-07, 1929-08-25, 1929-08-28, 1929-10-15, 1929-10-24, 1929-11-27, 1929-12-25, 1930-01-25,  1930-02-14, 1930-02-15,  1930-04-02, 1930-04-27, 1930-05-28, 1930-06-07, 1930-06-08, 1930-06-15, 1930-06-29, 1930-10-15, 1930-10-19, 1930-10-17,  1930-12-10, 1930-12-12, 1930-12-19, 1930-12-25, 1931-01-08, 1931-01-15, 1931-01-18, 1931-02-01, 1931-02-26, 1931-05-07, 1931-05-13,  1931-05-23, 1931-05-31, 1931-06-10, 1931-06-11, 1931-06-24, 1931-07-12, 1931-08-06, 1931-12-15, 1932-01-08, 1932-03-15, 1932-06-01, 1932-06-02, 1932-06-07, 1932-07-14, 1932-07-16, 1932-10-13, 1933-01-01, 1933-02-05, 1933-04-13, 1933-04-20, 1933-05-03, 1933-05-07, 1933-08-29, 1933-09-17, 1933-12-22, 1933-12-31, 1934-01-14, 1934-03-01, 1934-04-22 , 1934-04-29, 1934-05-08, 1934-05-19, 1934-05-29, 1934-06-17, 1934-05-19, 1934-05-29, 1934-06-17, 1934-07-08, 1934-07-10, 1934-07-11, 1934-07-15, 1934-07-29, 1934-08-29, 1934-09-01, 1934-09-08, 1934-09-11, 1934-09-22, 1934-09-28, 1934-10-02, 1934-10-21, 1934-12-06, 1934-12-25, 1934-12-29, 1935-01-01, 1935-01-17, 1935-01-22, 1935-01-24, 1935-03-07, 1935-03-23, 1935-04-03, 1935-04-16,1935-04-18, 1935-04-24, 1935-04-25, 1935-05-01,1935-05-16, 1935-05-30, 1935-06-05, 1935-06-07 , 1935-07-02, 1935-06-16, 1935-06-18, 1935-06-26, 1935-08-03, 1935-08-28, 1935-09-20, 1935-09-22,  1935-10-13, 1935-11-05, 1935-11-07, 1935-12-01, 1936-02-27