Kategória: Örökségünk
-
Beszámolók az ’56-os emléktúrán résztvevőktől a Mátyás Király Általános Iskolából
Október 21-én a Közösen a Városunkért Egyesület szervezésében rendkívüli történelem órán vehettünk részt. A rendkívüli történelem óra egy emléktúra volt, ami a pomázi forradalmi események 10 legjelentősebb pontját érintette: a Hév-állomás 56-os emlékműjétől indult, és a Majdán-fennsíkon a bunkernél ért véget. Az indulásnál mindannyian kaptunk egy kis füzetet, mely a túra térképét és az emléktúra […]
-
’56-os városi emlékmű
Felavatva: a forradalom 50. évfordulójára. Seres János szobrászművész alkotása.
-
Katona Sándor emléktábla
Katona Sándor Budapesten született 1915-ben. Négy gimnáziumi osztály elvégzése után nyomdásztanulónak állt, 1936-ban szabadult fel. 1938 és 1941 között letöltötte tényleges katonai szolgálatát. 1941-ben újra behívták, és a keleti frontra vezényelték. 1945-ben szovjet hadifogságba esett, ahonnan csak 1947 nyarán tért haza. 1949-ben háborús bűncselekmények vádjával két év börtönre ítélték. Szabadulása után előbb a hajógyárban, majd […]
-
Igazgatói lakás (Iskola utca 2.)
BÓNA ZSIGMOND LAKHELYE Az iskola szolgálati lakásában lakott szüleivel, saját családja még nem volt s ettől korai halálával megfosztotta a megtorlás. Szülei az akkor még egyetlen pomázi általános iskola pedagógusai voltak. Apja Bóna Antal volt az igazgató. Jászberényből helyezték Pomázra őket. Bóna Zsigmond (1930-1957) Ózdon született, vallásos család egyetlen gyermekeként. Jászberényben végezte iskoláit, majd a […]
-
Vróci úti temető
Október 24-re tehető a forradalom első pomázi áldozatának – MÉSZÁROS GYÖRGYNEK – a halála, aki a budapesti harcokban kapott halálos sebet, anélkül, hogy ő maga harcolt volna. Frissen leszerelt katona volt, aki Budapestre régi munkahelyének meglátogatására érkezett testvére társaságában. Ott az események elragadták őket. Felkapaszkodtak egy lőszer nélküli tankra, s hamarosan a Honvédelmi Minisztérium előtti […]
-
Ellenőrzési pontok a forradalom alatt
6/a „MARCI BOLT” – a Beniczky utca bejövő forgalmát a bolt előtt ellenőrizték. Az őrség pihenője a bolt telefonos irodájában volt. Egy napon érkezett egy autóbusz Dobogókőről tele nőkkel és gyerekekkel. Ávósok – tartva a népharagtól – menekültek a forradalom napjaiban Dobogókőre családjukkal. A csoportot a Tanácsházára bekísérték, majd bántatlanul továbbengedték. 6/b HÉV sínek sorompójánál […]
-
Katonai bázis a Majdánpolán
A főváros légterének védelmére Pomáz fölött, a Majdánpolán tüzérségi állás volt kiépítve, amely betonbunkerből és földdel körülvett lőszerraktárból állt. Felszerelése: 6 vagy 8 légvédelmi ágyú, géppuska, szolgálati fegyverek és temérdek (l, 2 vagy 3 vagonnyi lőszer: páncéltörő- és repeszgránátok). Hasonló létesítmény volt a Kőhegyen és Szentendrén is. Az üteg legénysége sorozott katonákból állt. A parancsnok […]
-
Piac tér (Szabadság tér)
A forradalom idején a település központja és a „hír-központ” a piactér volt, ahol az emberek az értesüléseiket kicserélték. Más hírforrás a forradalom napjaiban nem volt. A rádió szüntelenül zenét – az Eroica szimfóniát – sugározta. Itt merült fel a néma tüntetés gondolata, a Nemzeti Tanács és a Nemzetőrség megalakításának szükségessége. Ez volt az akadozó közellátás […]
-
Tanácsháza (ma Városháza)
Október 26-án délután 2 órakor mintegy 200 főnyi tömeg sereglett össze a Tanácsházán. A lépcsőkön is álltak, megteltek a folyosók. Az ülés elnöke Demeter József református lelkész volt, aki rövid bevezető után javaslatot tett a Nemzeti Tanács elnökének személyére. Farkas Zoltánt közfelkiáltással választották meg erre a posztra, aki köszönő beszédében a bosszúállás és az erőszak […]