Akikre szívesen emlékezünk: Glykais Gyula

4. Glykais portréSorozatunkban azok a pomáziak szerepelnek, akikre büszkék vagyunk, mert településünk hírét vitték a világba vagy – ami ugyanilyen értékes – közmegbecsülésnek örvendtek a környezetükben.

Javaslatokat a sorozat szereplőire – vagy a megjelentekkel kapcsolatos kiegészítést, észrevételeket továbbra is szívesen veszünk.

Alföldi András világhírű régészprofesszort és Almásy Sándor főispánt követően ezúttal a kétszeres pomázi olimpiai bajnoknak, Glykais Gyulának állít emléket Ozorai Magdolna. “Akikre szívesen emlékezünk: Glykais Gyula” bővebben

Akikre szívesen emlékezünk – Almásy Sándor

Almásy foispanSorozatunkban azok a pomáziak szerepelnek, akikre büszkék vagyunk, mert településünk hírét vitték a világba vagy – ami ugyanilyen értékes – közmegbecsülésnek örvendtek a környezetükben.
Javaslatokat a sorozat szereplőire – vagy a megjelentekkel kapcsolatos kiegészítést, észrevételeket továbbra is szívesen veszünk.
Alföldi András világhírű régészprofesszort követően ezúttal a Pomázon élt főispánnak, Almásy Sándornak állít emléket Ozorai Magdolna. “Akikre szívesen emlékezünk – Almásy Sándor” bővebben

1956 – élő emlékezet

Egy álmos alföldi kisvárosban,az egykori ferences rendházat kerestük, amely a Dériné nevét viselő park szélén áll és szociális otthonként működik. Gyönyörű környezet,ezüstösen csillogó topolya fákkal,kanyargó patakkal,melyen a háború előtt a városi előkelőségek csónakáztak.

A híd alatt gyöngyöző zúgót építettek,melyen a patak vize átbukva egyesül a közeli fürdőével,haladva a belváros felé.A rendház udvarába lépve,egy középkorú kedves nővér fogad bennünket és a teraszon hellyel kínálva.

“1956 – élő emlékezet” bővebben

1956 Pomáz-Talán még nem késő

Van egy korosztály, amely átélte és megélte az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit. Ki egyszerű szemlélőként, más áldozat-ként és néhányan hősként. Egy dolog közös valamennyiükben, a hallgatás.

Törjük meg ezt a csendet, mint utódok emlékezzünk, rakjunk össze egy mozai¬kot a törött cserepekből! Ezért, akinek mondanivalója, személyes él-ménye, korabeli dokumentuma (régi újság, fénykép), emléktárgya van, kérjük jelezze az alábbi elérhetőségen.

Bolyki 20/314-5174
pomazicseresznye@gmail.com “1956 Pomáz-Talán még nem késő” bővebben

Érték(telen)védelem 2.

Előző közlésem nyomán többen kérték, hogy a hivatkozott rendelet (17/2009) mellékletét, a pomázi építészeti és természeti értékek listáját is tegyük közzé. Természetesen, szívesen megteszem.

Még csak annyit, hogy a listán szereplő egyes épületek, emlékművek, jelképek, stb. fotóit -esetenként rövid ismertetővel- is megtalálhatják majd (rövidesen) az “örökségünk” kategória alatt.

Íme a lista:

“Érték(telen)védelem 2.” bővebben

Érték(telen)védelem

Érték(telen)védelem

 Olvasom a Budakalászi Hírmondóban, hogy a város Önkormányzata Települési Értékvédelmi Pályázatot hirdet a város területén található, helyi védettséget élvező épületek, építmények felújításának támogatására. Dicséretes… Nem csak a szándék, de a hozzárendelt összeg is, amely esetenként akár 500 ezer Forint is lehet.

Na, és hogy állunk mi ez ügyben? Egyáltalán vannak-e helyi védettségű épületeink, van-e értékvédelmi rendeletünk, és, ha igen, elérhető-e valamiféle hasonló támogatás? “Érték(telen)védelem” bővebben

Weiner Sennyey Tibor: TESLA HAGYATÉKA (A pomázi lelet)

1.

„Mindenki tudja, hogy a rádiót Marconi fedezte fel, de kevesen tudják, hogy mindenki téved.” – mosolygott rám kiváló barátnőm, a festőművész, mikor kissé humorosan felajánlotta, hogy míg ő elutazik, addig én kis kerti házukban Pomázon tölthetek 20.. augusztus végén tíz napot. Tudta, hogy Teslával fogok foglalkozni és, hogy ehhez kapcsolódóan egy régi, családi rejtélyt akarok megoldani. Előkerestem hát anyai nagyapám két részből álló hagyatékát, melyet hosszú évek óta cipelek magammal. Rövid bevezetőt igényel, hogyan kapcsolódik mindez a Budapesttől a Duna mentén, Visegrád felé északra fekvő Pomázhoz, és különösképpen Nikola Tesla Pomázon és Magyarországon töltött éveihez.

“Weiner Sennyey Tibor: TESLA HAGYATÉKA (A pomázi lelet)” bővebben

A pomázi cseresznye

A Posonyi kert tanúsága szerint már 17. században termesztésben voltak, a fekete-, vörös-, sárga- cseresznyefajták. Úgy, mint a Somolyai rövidszárú, Solymári politúrt, Badacsonyi óriás, Márki korai, Gyöngyösi szívcseresznye, Disznódi fűszeres (sárga), Ölyvedi fekete. És persze a miénk, Májusi korai, Pomázi hosszúszárú.

cseresznye

“A pomázi cseresznye” bővebben

Főhajtás Berecz Antalnak

Miközben minden év március 11-én megemlékezünk arról a 1032 német   falutársunkról, akiket a háború utáni megtorlás több mint 200 év után kitelepítésre ítélt, hajlamosak vagyunk elhallgatni a Felvidékről betelepítettek sorstragédiáját.

Ąz Érsekújvár melletti Udvard község főterén álló emlékmű bazaltkockáinak egyikén bevésve megláttam Pomáz község nevét. Mind a mai napig nem tudom, ki tehette oda Pomázról az 1990-es években. Persze nem tudják az udvardiak sem. Kérdésemre a válasz annyi volt csak, hogy a felállításakor az elszármazottak egyike így jelölte új hazáját, a több mint 20 magyarországi település mellett. Igen, bosszúsan mondhatnám, ezek vagyunk mi, magyarok.
“Főhajtás Berecz Antalnak” bővebben