Április első napján, a hónap első szombatján az MTE Pomázi Osztálya a Piac térről indította túráját. A közel 50 fős társaság a zöld sáv jelzésen indult a Kőhegy felé, s a Wróczi úton a zöld háromszögön kanyarodott el a Janda Vilmos kulcsosházhoz, mely újra visszavette régi nevét, a Hubertus ház nevet. Itt tartottuk az első pihenőt, hogy erőt gyűjtsünk a Kis- és Nagy-Csikóvár megmászásához.
A Kis-Csikóvárat együtt értük el, majd a nyeregben a csapat nagyobbik része felment a Nagy-Csikóvárra is, míg a többiek a hosszabb de könnyebb úton megkerülték a hegyet. A Holdvilág- árokhoz tartó lejtőn újból összetalálkozott a két csoport. A Holdvilág-árok bejáratánál nagyobb pihenőt tartottunk, ahol eldöntöttük, hogy a társaság kérésének megfelelve a Karolina-árokban megyünk le a létráig. Ez egy kicsit nehezebben járható terep volt, de látványban bővelkedett. Kidőlt fákon egyensúlyoztunk, meredek sziklafalon ereszkedtünk le. Mindenki egyéni technikával és egy kis segítséggel oldotta meg ezt a kalandos feladatot.
Az árok végén fölkapaszkodtunk az ásatási területhez, ahol találkoztunk az Árpád napi rendezvény miatt odasereglett tömeggel. Így csak rövid pillantást tudtunk vetni a helyszínre, és a létrán sem lehetett leereszkedni a szembe jövők folyamatos áramlása miatt, ezért a lépcsőn mentünk le.
A bőségesen folyó Domini-forrásnál enyhítettük szomjunkat. Egy szemfüles társunk vette észre a csobogó vízben mozgó kövirákot. Ennek a védett és ritkán látható állatnak a látványa úgy felpezsdített minket, úgy kattogtak a fényképezőgépek, telefonok, mintha George Cloony jelent volna meg.
Ezután az élmény után gyorsabbra vettük lépteinket, hogy elérjük a buszt, ami sikerült is mindenkinek, igaz, palacsintázásra sajnos nem volt időnk emiatt.
Köszönöm a velem tartóknak a közös kirándulást az ébredő, tavaszi erdőben.
Lujó
Vélemény, hozzászólás?