Beérett a kissé kesernyés ízű Pomázi cseresznye. Azóta sokan, akik megízlelték, most a magokkal küzdenek, nem tudják lenyelni, de közben attól is tartanak, hogy esetleg megakad a torkukon.
Érdekes ez a pomázi „illetőségű” cseresznye – csak így kisbetűvel, pedig nagybetűvel is írhatnánk, de kitagadták… megtagadta a város vezetése(!) – az egyik képviselő javasolta, hogy tagadják ki – a többség meg ment utána. Eddig a Pomázi hosszúszárú jól erezte magát itt, büszke volt rá, hogy „Pomázi” a neve, most meg az is lehet, hogy el is veszik tőle még a „Pomázi” nevét is…
… mert nem kérvényezte a Pomázi Önkormányzattól, hogy egyáltalán használhatja-e a nevét? Vajon jó hírét viszi-e a városnak a mi Pomázi cseresznyénk? Ez a nagy kérdés most: mivel kissé keserű, ezért lehet, hogy nem!? Akkor bizony lehet, hogy elveszti a nevét és földönfutó lesz, csak kisbetűvel: „cseresznye” és kész, mert a nagyurak ott a Városházán ezt akarják!
Ott állhatna büszkén a Szomolyai fekete, a Solymári gömbölyű, a Gyöngyösi szívcseresznye mellett (mint ahogy sok-sok éve ott állt) és büszke lehetne, mert nem sok más magyar (nem nemesített) cseresznyefajta, van hármójukon kívül. Eddig olyan büszkén állt ott a kertekben, büszkén viselte a nevét, mert korai, jó termő, jó porzó, szóval igazi önzetlen fajta, de most a pomázi képviselőtestület többsége megtagadta tőle a bizalmat! Döntöttek: Menjen Isten hírével! Nem kerülhet be a Pomázi Értéktárba a határozatot megszavazó képviselők kicsinyes bosszújából.
Csak okulásul: itt látható, hogy pl. Szomolya nemcsak saját, hanem B.A.Z. megye értéktárába is belevetette a Szomolyai feketét. Ők büszkék a cseresznyéjükre!
Sejtjük, hogy mi az oka ennek a kitaszítottságnak, hogy mostmár nem néz(het)ünk úgy a Pomázi cseresznyére mint eddig: Kicsit keserű, de jó porzó fajta, igen jól terem és a miénk …
Tudjuk régóta: senki sem próféta a saját hazájában, hát így jár most a Pomázi cseresznye is, mármint ami a gyümölcsöt, az értékeinket érinti…
Végezetül egy kis tudomány a cseresznye értékeiről:
„… A gyümölcsnek közel ezer fajtája van, … A külső színe általában … a fehéres sárgától a mély bordóig terjed, nagysága és alakja – a kicsi kerektől a nagy szív alakúig. A cseresznye egyes fajtái a nevüket településekről-területről, … kapták. Néhány fajta a teljesség igénye nélkül: …, Münchebergi korai, …, Pomázi hosszúszárú, …, Szomolyai fekete, Solymári gömbölyű,…”
„… Az intézményes gyümölcsnemesítés korából való tudatos névadással keletkezett nevek utalhatnak a kikísérletezés, kiválasztás helyére, illetve a kipróbálás helyére, pl. a pomázi/hosszúszárú ’cseresznyefajta’ anyafáját Pomáz határában emelték ki (Tomcsányi szerk.1979: 139).”
Brózik Sándor növénynemesítő munkásságából:
„… 120 minősítésre bejelentett gyümölcsfajtája, 51 gyümölcsfajta állami minősítése (1960–1991); összesen 2 500 cseresznyehibrid bonitálása volt. Cseresznyefajtái közül kiemelkedik a Pomázi hosszúszárú, a Szomolyai fekete és a Solymári gömbölyű fajta.”
„A Civil Génbank is ismertet hat fajtát: a Szomolyai rövidszárút, a Solymári politúrt, a Pomázi hosszúszárút, a Badacsonyi óriást, a Márki korait és a Gyöngyösi szívcseresznyét.”
Kell ennél több igazolás a mi POMÁZI CSERESZNYÉNK értékére?
Döntse el a kedves olvasó!
Vélemény, hozzászólás?