Ez szerintem gyalázatos és nem profi

A városunk Pomáz oldalán megjelent cikkre és kommentekre szeretnék reagálni, ami szerintem gyalázatos és nem profi

Mi történt?
Nézzük most csak a kommunikációt.
-Hardi Péter a képviselő-testületi ülésen elmondta, hogy drágának tartja a járda építés költségét és rákérdezett, hogy mi ennek az oka.
Választ nem kapott. Azt nem tudom, hogy ekkor még nem is volt válasz, vagy csak nem mondták el, de mindkettő aggályos.
-Ezután Péter ezt nyilvánossá tette a Pomázi Cseresznye oldalán.
Itt is válaszolhattak volna a kérdésre, de nem tették.

Megjött viszont a válasz városunk honlapján, ahol Hardi Péternek nincs lehetősége reagálni.
De megosztották ezt a Városunk Pomáz facebook oldalon is, ahol Péter reagált is, amit nagyon gyorsan töröltek.

Nem tudom, hogy ez kinek tetszhet?

Egy normális világban, ha a képviselő (ahogy a nevében is benne van képviseli a város lakosságát) megkérdezi, hogy miért ilyen drága a járda, akkor arra udvariasan válaszolnak.
A járda költsége 134 ezer forint/méter. Nézzük meg egy átlagos 20 méteres telekre számítva ez 2 millió 680 ezer forint.
Nem tudom, hogy melyik pomázi lakos fogadná szó nélkül, ha kapna egy ilyen ajánlatot.
Meggyőződésem szerint senki.
Számomra egyértelmű, hogy Hardi Péternek kötelessége ilyen esetben szóvá tenni a dolgot. Mint ahogy minden képviselőnek az lenne. Ezért lettek megválasztva, ezért kapják a tiszteletdíjukat.

A prezentációban leírtakkal kapcsolatban is vannak fenntartásaim.
Nem vagyok szakember, ezért a következőkben leírtakkal lehet vitatkozni, de mint pomázi lakos jogosan formálhatok igényt arra, hogy tájékoztassanak a miértről.
-Nézzük például a leírt 2 fa kivágásának ügyét.
Amennyiben igazak a leírtak és a 15-20 cm-es fák helyett jóval nagyobb fákról van szó, akkor elnézést kellene kérni a sendrihány munkáért, ahogy a készített költség- és anyagbecslést elvégezték és nem vádaskodni.
Én a javított változatban is túlzónak tartom a költségeket.
De szerintem azon is el kellene gondolkozni, hogy miért kell kivágni azt a 2 fát. Tudom, hogy manapság “divat”, de ebből a költségből simán meg is lehetne kerülni.

-Azt sem értem, hogy miért kell alábetonozni a járdát. Buszmegállóknál láttam ezt a technikát, ahol nagy igénybevételnek van kitéve az út. Remélem nem akarnak buszokat járatni a járdán.
A térköves burkolatoknak van két nagy előnye, amik az alábetonozással erőssen sérülnek:
-Lélegzik alatta a föld
-Szükség esetén fel lehet bontani és vissza lehet építeni. A prezentációban említett 6 szakfelügyelő alapján joggal feltételezhetem, hogy a járda közművek felett halad. Ami szükségszerűen magával vonza (legalábbis Magyarországon), hogy a következő években fel fogják bontani párszor.

Végezetül szeretném kijelenteni, hogy kifejezetten kérem a fent leírtakra való reagálást.
Győzzenek meg, mint egy tulajdonost, hogy miért fogadjam el ezt a horribilis összeget.

“Ez szerintem gyalázatos és nem profi” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. A Városunk Pomáz facebook oldalon kaptam választ a cikkemre.
    Amit ezen a linken lehet megnézni :
    https://www.facebook.com/varosunkpomaz/photos/a.518924194934872.1073741826.518924144934877/668108480016442/?type=3&theater

    Az olvasóink kedvéért ide másolom a megjelenő cikket, válaszokat, viszont válaszokat időrendi sorrendben:

    =============== Városunk Pomázon megjelenő cikk ======================
    Szakmai válaszok a pomazicseresznye.hu weboldalon megjelent Ország István által írt cikkre

    Lehet firtatni tovább ezt a témát, de mi ezzel a reagálással lezártnak tekintjük a vitát.
    Alább olvashatjuk az Ország István által írtakat, amiket idézünk. Minden idézet után következnek a szakmai válaszok.

    1. Idézet:
    „De szerintem azon is el kellene gondolkozni, hogy miért kell kivágni azt a 2 fát. Tudom, hogy manapság “divat”, de ebből a költségből simán meg is lehetne kerülni.”
    1. Válasz:
    Azért kell kivágni, mert csak úgy lehet megkerülni egy 1-2 méter átmérőjű fát, csak ha kimegy a gyalogos az útra, (pl. a babakocsival) vagy nekimegy a fának.

    2. Idézet:
    „Azt sem értem, hogy miért kell alábetonozni a járdát.”
    2. Válasz:
    Senki nem mondta Hardi Péteren kívül, hogy alá lesz betonozva a járda.
    Soványbeton nem egyenlő beton. Kérem elolvasni az előadás anyagát!

    3. Idézet:
    „A térköves burkolatoknak van két nagy előnye, amik az alábetonozással erőssen sérülnek:
    -Lélegzik alatta a föld
    -Szükség esetén fel lehet bontani és vissza lehet építeni. A prezentációban említett 6 szakfelügyelő alapján joggal feltételezhetem, hogy a járda közművek felett halad. Ami szükségszerűen magával vonza (legalábbis Magyarországon), hogy a következő években fel fogják bontani párszor.”
    3. Válasz:
    Pontosítanék. Mivel nem lesz alábetonozva a klasszikus betonnal, ezért a fenti mondatok mindegyike igaz azon kívül, hogy sérülnének az előnyök, vagyis:

    Igen, lélegezni fog alatta a föld.
    Szükség esetén fel lehet bontani és vissza lehet építeni.
    A közművek miatt könnyedén bontható és visszaépíthető.

    PONT EZÉRT ÉPÜL OLYANNAK AMILYENNEK, vagyis SOVÁNY BETONNAL hogy teljesüljenek az előnyök!!!

    Üdvözlettel:
    Hámornyikné Csemeczki Zita
    városfejlesztési főtanácsos

    Pomáz Város Önkormányzata
    Városfejlesztési és Városüzemeltetési Csoport
    (26) 814 363

    A pomazicseresznye.hu oldalon megjelent cikk itt található:
    http://www.pomazicseresznye.hu/pomazi-cseresznye/ez-szerintem-gyalazatos-es-nem-profi/#more-3119

    A pomaz.hu oldalon a járdaépítéssel kapcsolatos szakmai alapokon nyugvó felvilágosító cikk itt található: http://www.pomaz.hu/hirek/1819/hardi_peter_kepviselo_ujabb_hamis_allitasainak_reszletes_szakmai_cafolata

    =============== Hardi Péter válasza ======================
    A költségbecslésben két darab 10-20 centiméter törzsátmérőjű fa szerepel. A költségbecslés pedig megtalálható az augusztus 31-i csonkítatlan előterjesztés végén. A város honlapján egyébként ma már csak a megcsonkított – a költségbecslés nélküli – előterjesztés van fenn. Vajon miért? (Az eredeti előterjesztésért a Pomázi Cseresznyére érdemes kattintani.) Megjegyzem, még nem kaptam választ a jegyzőtől arra, hogy ki és miért változtatta meg az előterjesztést a tárgyalása után , s hogy ez nem jogszabályellenes-e. A soványbetonról pedig csak annyit, hogy az is beton, még ha a cement kevesebb is benne. Amúgy pedig igaza van Ország Istvánnak, mert szakértők szerint a járda alá elegendő volna a homokos kavics is, s csupán a gépkocsiforgalommal is terhelt kocsibejárók alá dukál – a földnedves beton.

    =============== Városunk Pomáz válasza ======================
    A bontás után erősen meglazult talaj fölé, (a térköves járda és a nyílt árok alá) a soványbeton szükségessége szakmailag indokolt. Az interneten bárhol megtekinthető, hogyan kell szakszerűen elkészíteni egy térköves járdát illetve megépíteni egy előre gyártott elemű árokrendszert.
    A meglévő közműbekötések fölé a soványbeton rétegen kívül további megerősítés, védőcsövezés beépítése is szükséges. A „beton” használata, alkalmazása nélkül tehát a járda és az árok rövid időn belül (1-2 év) megsüllyedhet, vagyis nem lenne megfelelő. Így könnyen belátható, hogy a 160 m3 soványbetonra igenis szükség van!

    Ismétlés a tudás anyja, tanulgasson: http://www.pomaz.hu/…/hardi_peter_kepviselo_ujabb_hamis…

    Egyéb kédéseivel forduljon a hivatalhoz!

    =============== Az én (Ország István) válaszom ======================
    Először is szeretném megköszönni kimerítő válaszát.
    Ahogy cikkem végén írtam győzzenek meg engem és a pomázi embereket miért jogos ez a horribilis költség.
    Sajnos engem nem sikerült.

    Egyébként nem vagyok az LMP-nek sem vezetője, sem tagja, de nem érzem sértőnek, ha ezt írja rólam. Ha fideszesnek nevez az rosszul esett volna.

    Érdekes amit ír.
    Úgy lehet kikerülni egy fát, hogy nekimegy. Ne haragudjon ezt nem értem.
    Egyébként nő ez a fa, mint mesebeli paszuj. A költségvetésben 15-20 cm, a prezentációban 86 és 108 cm-es fák 1-2 méteresek lettek. Így viszont támogatom eltávolításukat, mert pár hét és lezárja a fő utat is.
    De azt most sem olvasom, hogy a költség- és anyagbecslés hibás lett volna és tévesen írtak 15-20 cm-es fákat 1-2 méteres fák helyett.
    Az írtam, hogy “el kellene gondolkodni”. Mint a zöld értékeket fontosnak tartó ember ennyit had engedjek meg magamnak. Hátha. Á, mégsem.

    A betonnal kapcsolatban igaza lehet. Ismét tanultam.
    Sovány beton nem beton. A sovány tej nem tej. A sovány hús nem hús. Végül a sovány ember nem ember.
    Tudom, hogy ön a szakértő, de nehezen képzelem el, mikoris a sovány betont a felbontás után visszaépíti.

    Egyébként felbuzdulva írásán keresni kezdtem az interneten a témában.
    Térkő alá általában zuzalékot írnak.
    pl.: “A térkő alá teherviselő alapot kell készíteni. Erre – bárki bármit mond – a legalkalmasabb a poros murva, dolomit vagy meddő. Ennek a teherviselő képessége a betonhoz közelít, ugyanakkor a vizet átengedni és nem fagy fel. A beton is jó alapréteg, de a vizet nem vezeti el.”

    Sovány beton felhasználásánál ezt olvastam.
    “A kisebb szilárdságú betonból készített soványbeton útalap már nem kizárólag városi utaknál használható előnyösen, hanem új nyomon vezetett külterületi utak alsó alaprétegeként is.”

    De az igazsághoz hozzá tartozik, hogy találtam egy példát, amikor járda alá sovány betont terveztek. Ott 10 cm vastagság volt a járda alatt és a kocsibejároknál írtak csak 15 cm-t.

    Örülök, hogy cikkem első részében, -ahol az önkormányzat kommunikációjáról írtam- nem talál kifogásolni valót.

    Üdvözlettel:
    Ország István
    pomázi lakos

    =============== Hardi Péter válasza ======================
    V.P. okleveles építészmérnök felhatalmazásával közlöm a szakvéleményét a járda alatti betonozás szükségtelenségéről:
    “Térkő burkolat alapozási megoldásai
    A térkő alá teherviselő alapot kell készíteni. Erre legalkalmasabb a kőzúzalék (bazalt, mészkő, poros murva). Ezen anyagok teherviselő képessége – megfelelő, több rétegű vibrációs tömörítéssel- megközelíti a betonét, ugyanakkor a csapadékvizet átengedve nem fagy fel. Ily módon egy „filterstabil” réteg jön létre. A filterstabil réteg felületének olyannak kell lennie, hogy a következő réteg ne tudjon belekeveredni.
    Beton alapra is lehet térkő burkolatot készíteni, de alkalmazása csak gépkocsiforgalom esetén elfogadott. Ez esetben a betonréteg vízzárósága miatt ügyelni kell a megfelelő lejtés kialakítására, valamint arra, hogy a beton és a térkő között ne tudjon megállni a csapadékvíz, mert ez télen, fagy hatására helyenként 1-2 cm-rel megemeli térkő burkolat szintjét.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.