Címke: Pomázi kincsek

1.

„Mindenki tudja, hogy a rádiót Marconi fedezte fel, de kevesen tudják, hogy mindenki téved.” – mosolygott rám kiváló barátnőm, a festőművész, mikor kissé humorosan felajánlotta, hogy míg ő elutazik, addig én kis kerti házukban Pomázon tölthetek 20.. augusztus végén tíz napot. Tudta, hogy Teslával fogok foglalkozni és, hogy ehhez kapcsolódóan egy régi, családi rejtélyt akarok megoldani. Előkerestem hát anyai nagyapám két részből álló hagyatékát, melyet hosszú évek óta cipelek magammal. Rövid bevezetőt igényel, hogyan kapcsolódik mindez a Budapesttől a Duna mentén, Visegrád felé északra fekvő Pomázhoz, és különösképpen Nikola Tesla Pomázon és Magyarországon töltött éveihez.

“Weiner Sennyey Tibor: TESLA HAGYATÉKA (A pomázi lelet)” bővebben

A Posonyi kert tanúsága szerint már 17. században termesztésben voltak, a fekete-, vörös-, sárga- cseresznyefajták. Úgy, mint a Somolyai rövidszárú, Solymári politúrt, Badacsonyi óriás, Márki korai, Gyöngyösi szívcseresznye, Disznódi fűszeres (sárga), Ölyvedi fekete. És persze a miénk, Májusi korai, Pomázi hosszúszárú.

“A pomázi cseresznye” bővebben

Miközben minden év március 11-én megemlékezünk arról a 1032 német   falutársunkról, akiket a háború utáni megtorlás több mint 200 év után kitelepítésre ítélt, hajlamosak vagyunk elhallgatni a Felvidékről betelepítettek sorstragédiáját.

Ąz Érsekújvár melletti Udvard község főterén álló emlékmű bazaltkockáinak egyikén bevésve megláttam Pomáz község nevét. Mind a mai napig nem tudom, ki tehette oda Pomázról az 1990-es években. Persze nem tudják az udvardiak sem. Kérdésemre a válasz annyi volt csak, hogy a felállításakor az elszármazottak egyike így jelölte új hazáját, a több mint 20 magyarországi település mellett. Igen, bosszúsan mondhatnám, ezek vagyunk mi, magyarok.
“Főhajtás Berecz Antalnak” bővebben